Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Szekér Nóra: Elmúlt jövő. Az első lakiteleki találkozó 30 év távlatából
ség a két csoportosulás gondolkodásában a legkézzelfoghatóbban talán a már idézett Kádár János lemondását sürgető kezdőmondatban érhető tetten. Nem személy szerint Kádár János megtámadása okozott fenntartásokat. (A kritika tárgyát ebből a szempontból inkább Kádár kizárólagos megnevezése jelentette, mondván, az azt az érzetet kelti, mintha az ő egyszemélyes eltávolítása a megoldás kulcsa lehetne.) A fő gondot e felütés direkt politikai konfrontáció-jellege okozta, valamint - ezzel szoros összefüggésben - az, hogy a „Társadalmi Szerződés” hangvétele a másik oldal számára szerepzavart jelentett volna. A kezdőhang ultimátumszerűén határozza meg „a tárgyalási minimumot”: a diktatúra csúcsán álló felső vezető menesztését, majd pontról pontra a rendszer részletekbe menő átalakítási tervét irányozza elő. Mindezt egy olyan tárgyalási pozícióból, ami a „népiek” legális viszonyok közt edződött ösztönei szerint valójában nem tárgyalási pozíció: a néhány száz fős, a hatalom nézőpontjából törvényen kívül álló értelmiségi kör, egy alig 2000 példányban megjelenő szamizdat folyóirattal a háta mögött, de szervezett társadalmi bázis nélkül mint nyomásgyakorló tényező nincs összhangban azzal a fellépéssel, amit a „Társadalmi Szerződés” képvisel. A program egészére vonatkozóan a Beszélő-kör egyik belső kritikusa, Tamás Gáspár Miklós is megfogalmazta ezt az álláspontot: „olyan kicsi és gyenge ellenzéki csoportnak, mint a miénk [...] aligha stílusos ennyire részletező javaslatokat tennie. [...] Ez szereptévesztés.” A Beszélő ajánlata „reformer liberális tömegmozgalom híján csak elvi jelentőségű lehet, egyéb alig”.102 És a „kritikus tömeg” hiánya nem csupán taktikai, hanem strukturális kérdés is. Ezzel kapcsolatban ugyancsak Tamás Gáspár Miklós elemzését idézem: „Egy országban, ahol nincsenek politikai pártok, ideologikus mozgalmak, széles körű egyesületi és szakszervezeti jogok vagy a nyers érdek- konfliktusok elhatalmasodását jelentik [...], vagy pedig merev korporativ M DF-tanulmányok_________________________________________________ 102 Hírmondó, 1987. ÁBTL 4. 1 A-2003/1, 29-30. 44
