Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kondor Katalin: „Nem ismerek ilyen formációt!” Az MDF szereplése a Magyar Rádió Kossuth adójának műsoraiban a rendszerváltás előkészítésekor, 1988-89-ben
MDF-tanulmányok Múltidéző. Jelen idejű történelmi magazin. Július 6. Gerö András és Mihancsik Zsófia műsora Meglepőnek számít, hogy a műsor két liberális szerkesztője meghívott a beszélgetésre egy MDF-tagot is. A magyar közvéleményt élénken foglalkoztató romániai falu-felszámolási tervekről beszélgetnek, mit lehet tenni „felhanggal”. Az egyik vendég Vékony Gábor régész. Elmondja, hogy szegényebbek lennénk, ha nem maradnának régészeti emlékek. 6-8 ezer éve vannak ott ezek a települések. A hagyományos Erdély-kép megbontása, a színes nemzetiség-kép megbontása a cél. A másik vendég Kosa László néprajzkutató. Szerinte Erdély minden kulturális emléke régiesebb, mint a korabeli történeti Magyarországé volt. Erdély egy múzeum. Ami másutt eltűnőben van, itt még látható. A még élő kultúra továbbélési lehetőségét akarják megszüntetni. Sajnos nem hozták nyilvánosságra ezt a tervet, még itthon is számonkérés követte, ha valaki Erdélybe utazott, hogy a kulturális értékeket felmérje. A harmadik vendég, az irodalomtörténész Kulin Ferenc, az MDF tagja, bár ez nem hangzik el a műsorban. Nos, szerinte hihetetlenül gazdag az erdélyi irodalom, de a tartalmára, szellemére a folytonos fenyegetettség rányomta a bélyegét. Ebből a veszélyeztetettségből remekművek születtek. Fatális dolog, hogy a magyar politika tévedése, rossz lépései következtében mindig valami egészen drasztikus dolognak kell történnie ahhoz, hogy a veszélyhelyzet tudatosuljon. Ennek a konfliktusnak a mélyén a magyar-román ellentét van. A történelem felülvizsgálatát sürgeti az egész kelet-európai blokk esetében. A környező államokkal tisztázni és felülvizsgálni kell a viszonyunkat, csak ez segíthet. Radikálisan újra kell értelmezni az elmúlt néhány évtizedet. A „Gondolat-jel” című, július 17-én elhangzott műsorának egyik riportjában Győri Béla Csurka Istvánnal beszélgetett a kommunikációról. A beszélgetést teljes terjedelmében nem tudom közreadni, mert a kutatási időben a magnótekercs nem állt rendelkezésre, így csak egy idézettel, mely a 282
