Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
működött a kormányfő mellett - mindezt úgy, hogy az egyébként személyesen Antall József által irányított magyar külpolitika hivatali feje Jeszenszky Géza, a miniszterelnök volt tanítványa s kedvenc unokahúgának férje lett. Hangsúlyozva itt a befolyásos trió szerepét, gyorsan belátható, hogy ők alapvetően más habitussal, ethosszal, életúttal, tapasztalásokkal és különösképpen teljesen más kapcsolatrendszerrel és kötődésekkel-bekötésekkel éltek, mint akár az MDF alapítói, akár annak Külügyi Bizottságát irányítói. Miközben kijelenthetjük, hogy a külpolitikát tekintve az általam itt tárgyalt időszakban nem létezett külön Bíró- vagy Antall-'stáb', sőt, megállapíthatjuk, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságából a legtöbben - ahogy ezt igyekeztem jelezni - 1990 májusa után valamely kormányzati vagy diplomáciai tisztet/feladatot kaptak, le kell szögeznünk, hogy Antall József személye felülírta az MDF külpolitikai vezetőinek (erő)sorrendjét. Bíró Zol- tánék Joó Rudolfot vagy Kiss Gy. Csabát tudták volna külügyminiszterként elképzelni, ám Joó Rudolf 1991-ben végül a honvédelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lett, Kiss Gy. Csaba pedig nem fogadta el Jeszenszky Géza felkérését, hogy külügyi helyettesállamtitkár legyen (ebben szerepe volt az MDF-SZDSZ paktumnak is). Az antalli átrendez(őd)éssel ugyanakkor az alapvető külpolitikai célok, a „pillérek” nem változtak, s azok megvalósításában ott volt mindazok szelleme és munkája, akik az MDF külpolitikáját a kezdeteknél megfogalmazták, beindították, alakították - ez volt az ő részben hozzájárulásuk, részben örökségük az álomhatárról egy újabb kiábrándító valóságba zökkent világban. __________________________________________Kávássv János: Álomhatár 62 O'sváthnak döntő szerepe volt az 1990-es kormány személyi összetételének meghatározásában, a Nemzeti Bank státusának kialakításában, az APV Rt. koncepciójának megteremtésében és az ország Európa-politikájának kidolgozásában. Saját bevallása szerint az 247