Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
első változatban Románia, Bulgária és az NDK kérdőjellel szerepel, míg a másodikban ezen országok Albániával együtt kimaradtak volna a meghívottak közül.53 A meghívások problematikája tehát kettős volt: kiket hívjon meg a Fórum a világpolitikát és a világgazdaságot irányító országok közül,54 illetve kiket tartson távol a keleti blokk keményvonalas rendszerei55 közül. Mindezek jól jelzik, milyen alapvető dilemmákkal járt a diplomáciai kapcsolatok de facto beindítása a Fórum számára. Elválva itt a - reményeim szerint későbbi kötetekben bővebben és részletesebben kifejthető - diplomáciai kapcsolatoktól, szeretnék áttérni a tanulmányom bevezetőjében - kvázi felütésként - Jeszenszky Gézától idézettek első pillérére, a szuverenitásra. A „döntési szabadság helyreállítása” az általunk vizsgált időszakban értelemszerűen csak a harmadik lehetett, lévén a szuperhatalmi erőtér globális mozgásai még nem indukálták azon lokális, majd regionális (fontos, hogy ebben a sorrendben) változásokat, melyek e MDF-tanulmányok_________________________________________________ 53 „Levél tervezet a budapesti nagykövetek...” Uo. 54 Emlékeztetve itt az e kötetben szereplő másik tanulmányomban leírtakra: Nicolae Ceausescu és Erich Honecker gyanakodva és ellenségesen tekintettek mind Mihail Gor- bacsovra, mind a bekövetkező változásokra. Gyakorlatilag - korábbi tapasztalataik analógiájaként - Gorbacsov bukására vártak/játszottak. A Brezsnyev-doktrína de iure csak a Varsói Szerződés 1989. júliusi bukaresti csúcsértekezletén vesztette érvényét, ekkor ismerték el a VSZ-tagállamok azon jogát, hogy azok saját politikát valósíthatnak meg. 55 Az akkori realitásokat tekintve érdekes összevetnünk, hogy mely országok adták a világgazdaság erejét akkor és ma - lévén ez jelentette az MDF akkori valóságát, illetve erre kellett figyelemmel lenni a jövő tekintetében. 1985-ben a sorrend a következő volt: USA, Szovjetunió, Japán, NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország. 1995-re a Szovjetunió kiesésével USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Brazília és Kína. 2015 óta ugyanakkor az USA, Kína, Japán, Németország, Egyesült Királyság, India és Franciaország a sorrend. Ha úgy tetszik, a Fórum vezetésének rövid távon a Szovjetunió gyengülését és Németország megerősödését, hosszabb távon Ázsia, alapvetően Kína látványos megerősödését kellett/lehetett figyelembe venni. Természetesen utóbbi kapcsán figyelemmel arra, hogy Kína, ha nem is szovjet mintájú, de kommunista diktatúra. 242
