Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez

nyilván nagy hangsúlyuk és kiemelt szerepük volt a Nyugaton ekkor leg­befolyásosabb tv-csatornáknak, rádióknak és újságoknak, melyek híradásai véleményformáló erővel hatottak saját közönségükre, rajtuk keresztül pedig a politikusokra. Figyelembe véve, hogy 1989 végéig senki nem tudhatta (s pláne nem lehetett bizonyos abban), hogy az általam a Hitel kapcsán felso­roltak hirtelen egyszerre a politika legfelsőbb szintjein találják magukat, kulcsfontosságú volt, hogy a Fórum, ahogy minden más kelet-európai ellen­zéki erő is, saját jogán, önállóan ismertségre és elfogadottságra tegyen szert Nyugaton. (Emlékeztetve itt Bíró Zoltán szavaira, a nyugati sajtó majd diplomáciai kapcsolatok beindulásának azért is kiemelt jelentősége volt, mert a Fórum éppen ezen irányban volt gyenge - márpedig a gyorsulva gördülő történelmi idővel épp ezen kapcsolatok helyi értéke nőtt meg ugrás­szerűen.) Apropos, „minden más kelet-európai ellenzéki erő”: Kiss Gy. Csaba visszaemlékezése szerint miközben a Fórum vezetősége az MDF-et egy­fajta emyőpártként gondolta el (a kommunista diktatúrákban hozzá társult negatív konnotáció nélkül „népfrontos jelleggel”), benne és másokban is megfogalmazódott a regionális összefogás kialakításának igénye-szükség- szerűsége. E részben korábbi kulturális és személyes kapcsolataikból ki­növő, részben azoktól függetlenül felfejlődő kapcsolatrendszerben kilép­tek a keleti blokk keretiből, s egyszerre nyitottak a Baltikum, a Balkán, illet­ve Nyugat-Európa irányába. Ezen 1989-re immár de facto pártkapcsola­tokat szemléltetve álljon itt példaként a litván Vytautas Landsbergis41, az __________________________________________Kávássv János: Álomhatár 41 A litván konzervatív politikus Vytautas Landsbergis 1932-ben született, s hazája füg­getlenségének visszaszerzése után lett Litvánia első államfője. Az 1978-ban doktoráló, majd onnan 1990-ig egyetemen tanító Landsbergis 1988-ban egyik alapítója volt a litván függetlenségért küzdő Sajüdis-nek („Mozgalom”). A szovjet katonai agressziót kiváltó függetlenség kikiáltása és megvédése után ő lett az ország első államfője, majd 1993-ban szervezetüket átalakítva a Haza Szövetsége 1996-ban hatalmas győzelmet aratott. 237

Next

/
Thumbnails
Contents