Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
polgárként élni otthonában.”35 Ennek megvalósítására a szerző a következő, a gyakorlatban minden más magyar kisebbség esetében is evidensen érvényes javaslatokat teszi: állami szintű kapcsolattartás a csehszlovákiai magyarság kiemelkedő képviselőivel; szerteágazó, vertikális kapcsolatrendszer kiépítése; a tömegkommunikáció eszközeinek alkalmazása a kisebbségi magyarok sorsának tudatosítására; kisebbségi központ felállítása; össz- nemzeti érdekeket követő magyar külpolitika; erkölcsi, politikai, szellemi és anyagi támogatás. A „szomszédsági kapcsolatok új alapokra helyezése, a regionális együttműködés”, illetve a „kisebbségi jogokért történő kiállás, mindenekelőtt a határainkon kívülre került magyar közösségek fennmaradását és jogaik érvényesítését szolgáló lépések” a gyakorlatban a kezdetektől két olyan pillért jelentettek, melyek direkt kapcsolásokkal kölcsönösen befolyásolták egymást, illetve a rájuk épített külpolitikát. Ennek tükrében fontos kiemelnünk, hogy az 1988 novemberétől indult HiteP6 célzatos tudatossággal fordult a régiónkban élő és alkotó irodalmi elit s egyben szellemi ellenzék felé. Beszédes névsort állíthatunk össze, ha beletekintünk a Hitel 1988- 89-es számaiba,37 és sorra vesszük, kik publikáltak ott ebben az időszakban: MDF-tanulmánvok_________________________________________________ 35 LRA, „Mit kíván a magyar, ha csehszlovákiai?”, rendezés alatt. 36 Csoóri Sándor 1980-ban vetette fel, hogy a rendszer által perifériára szorított írók és költők részére folyóiratot kellene indítani. Később 26 magyar értelmiségi juttatott el egy ilyen tartalmú beadványt Pozsgay Imrének. Végül 1982 novemberében Németh László özvegye, Démusz Ella karolta fel Illyés és Csoóri ötletét, s az ő lakásán összegyűltek közül Illyés Gyula felvetésére végül egyhangúlag a Hitel címet fogadták el. A „Független irodalmi, társadalmi, kritikai lap” első számára, jellemzően a magyar kultúrpolitika korabeli valóságára, azután mégis hat évet kellett várni, s az addigra jelentősen megváltozott globális és lokális környezetben - utóbbiban saját helyi értéke volt a Fórum létrehozásának - a Hitelnek már más jelentősége és küldetése volt. 37 Itt szeretném idézni a II. lakiteleki találkozón Lezsák Sándor által a lap beindításának kapcsán elmondottakat: „Kedves barátaim, engedjék meg, hogy ezek után tegyek egy bejelentést, amely talán javíthatja valamennyire az itt ülők hangulatát, talán némi bizakodás234
