Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez

az 1987. novemberi brassói felkelés miatt is - feladatul kapta, hogy saját kutatásaira és szakértelmére alapozva, barátjával, Kiss Gy. Csabával és a kolozsvári születésű művészettörténész és topográfus Entz Gézával (aki később épp a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke lett) együttműködve jelentést készítsen az erdélyi magyarság/a romániai magyar kisebbség helyzetéről. Miközben 1988 januárjában a brassói eseményekhez kapcsoltan, kvázi 'koalíciós' jelleggel sor került egy szolidaritási nyilatkozat megfogalmazására,18 a készülő romániai jelentést 1988. február végén az óbudai Selyemgombolyítóban Zelnik József etnográfus 'ernyője alatt' széles átfo- gásban mintegy 25-en tárgyalták meg - a meghívottak a magyar tudományos és szellemi élet elitjéből kerültek ki.

A „Jelentés a romániai magyarok helyzetéről”-t 1988. március 6-án a Jurta Színházban19 mutatták be, s ezt két hét múlva, március 21-én ugyanitt vitafórum követte, immáron a határon túli magyarság helyzetéről. Az eredeti gépelt változatban mellékletekkel együtt 149 oldalas - a jelentés maga 111 oldal, a „Mellékletek” alapvetően a romániai kisebbségek helyzetét szabályozó törvényeket és rendeleteket tartalmazzák - dokumentumból én itt tudatosan annak lezárását idézném: „A romániai magyarság kulturális pusztítása egyben tudatos lábbal tiprását jelenti mindannak, amit a XX. század

__________________________________________Kávássv János: Álomhatár

18 Kiss Gy. Csaba visszaemlékezése szerint 1987 decemberében és 1988 januárjában több alkalommal találkoztak Mészöly Miklós lakásán, hogy a szolidaritási nyilatkozatot megvitassák. Ennek elkészítésében részt vett Csoóri Sándor, Vásárhelyi Miklós és Für Lajos, valamint Szabó Miklós, Bodor Pál és Köteles Pál. A magyar, román és angol nyelven elkészült nyilatkozatot végül Benda Gyula, Bodor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós jegyezték, s ennek bemutatására 1988. január 19-én Für Lajos lakásán rendeztek nemzetközi sajtótájékoztatót.

19 A korszak egyik szimbólumává vált Jurta Színház minimálisan is furcsa hely és képződmény volt. A Magyar Színkör Kisszövetkezet 1987-ben fejezte be az első nem állami kézben levő színház, a Jurta építkezését. A nyitóünnepségen ott volt Berecz János (az „ifjú törökök” egyike, Kádár János önjelölt utóda), Pozsgay Imre, Bányász Rezső (kormány- szóvivő, aki 1988. márciusi nyilatkozatában támadta az MDF-et), Barabás János (aki, mint

225