Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Házi Balázs - Nagymihály Zoltán: „Egymásban bíztunk eleitől fogva.” A határon túli magyarság sorskérdései a Magyar Demokrata Fórum politikai tevékenységében (1987-1990)
gondolhatok rád, édes hazám, édes egyetlen magyar nép. Boldog új esztendőt! Maradjon velünk a nagyszerűség! Nehéz év jön. Szükségünk lesz rá.”156 Befejezés - kitekintés „Kedves lakiteleki, monorierdői barátaink!” - kezdte, még a romániai forradalom előtt írt cikkét Kántor Lajos erdélyi szerkesztő. „Akik tíz évvel ezelőtt ott voltak Lakiteleken, a fiatal írók találkozóján, amelyet felszólalásával Illyés Gyula is megtisztelt, súlyozott, nem ugyanazok, mint a Mono- rierdőben, 1987-ben pedig újra Lakiteleken összegyűlt különböző korú értelmiségiek. Mégis ezt a megszólítást választottuk, hogy jelezzük, mindazokhoz szólunk, akik a magyarság jövőjét össze akarják kötni a demokráciával, a nép jólétével, e térség, Európa és a világ békéjével.”157 A „nemzet és demokrácia” érdekében folytatott küzdelem - amelyben a Magyar Demokrata Fórum szervezői, jelentősebb szereplői fórumrésztvevőként, egy mozgalom képviselőjeként, majd egy párt tagjaként oroszlán- részt vállaltak - egy szakasza az 1990-es választással lezárult. Persze sokan tudták: a hosszútávú építkezés ideje - mind Magyarországon, mind a szomszédos országok magyar közösségeiben - legfeljebb elkezdődött. Az azonban, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltásokkal önmagában nem járt együtt a határon túli magyarok közösségi jogainak elismerése,158 vagy hogy a magyarországi közjogi fordulat hosszú ideig nem jelentett teljes nemzetpolitikai fordulatot - ez már egy másik tanulmány témája lehetne. MDF-tanulmánvok_________________________________________________ 156 Csengey: i. m. 1989 157 Kántor Lajos: Egy levél, két utóirattal. Magyar Nemzet, 1989. 12. 28., 6. 158 A kelet-közép-európai fordulatok időszakában nagy ívű tervek és elképzelések keletkeztek Erdély jövőbeli sorsával kapcsolatban. Csak még a forradalom előtt keletkezett három példát idézünk fel. Joó Rudolf részletes autonómiakoncepciót közölt a Tiszatájban 164
