Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Halmy Kund Az SZDSZ-jelenség „A kisebbség csak úgy maradhat fönn, ha kissé elzárkózik, és befelé fordul - ezt el kell viselni; a zárat még jóindulatból sem feltörni, nem kíváncsiskodni (nincs titok), nem közeledni tapintatlanul.” „Ha egy kisebbségi azt mondja: ’mi’, ne válaszoljunk azzal, hogy ’ti’ - nem ugyanaz.”124 (Tamás Gáspár Miklós) „A kisebbségek autentikus képviseletét nem lehet néhány képviselői hellyel elintézni. És különösképpen nem lehet elintézni úgy, ahogy erről a két nagy párt megállapodása intézkedik. Idézem: »Végül a felek már most szükségesnek tartják, hogy a választójogi törvény módosításával a következő országgyűlési választásokon a magukat nemzetiséginek vallók a pártok területi listái helyett (!) szavazhassanak a nemzetiségek egymással versengő országos listáira oly módon, hogy az egyes nemzetiségek legalább egy mandátumhoz jussanak, de ha ezt a szavazatszám indokolja, listáik között több mandátum is kiosztható legyen.« Ez körülbelül annyit jelent, hogy a többségi etnikum kisajátítja magának a politikai erőviszonyok meghatározásának jogát, és ezt a jogot legfeljebb azokkal a kisebbségi állampolgárokkal osztja meg, akik nem kívánnak élni kisebbségi jogaikkal. Ez a megoldás a kisebbséget eltávolítja a politikai pártok küzdőteréről, jelentősen meggyengíti a politikai pártok érdekeltségét a kisebbségek megnyerésére, viszont megerősíti motivációjukat a többségi etnikum középpontba állítására. Az olvasó bizonyára sejti, az etnikai, nemzetiségi arányok megváltozása a politikai pártokra szavazó állampolgárok körében a két aláíró fél közül melyiknek kedvez, és melyiknek nem.”125 (Révész Sándor) „Az idegen kénytelen-kelletlen hallgat, mert lassan, nagyon lassan, úgy húsz év alatt mióta annyi cigánytelepen, utcában, házban, munkásszállón járt, annyi kedves, szép, nagyszerű csúnya, ostoba, szorgalmas, küszködő, lusta, tehetetlen semmirevaló, szelíd és durva cigányt megismert, szeretett vagy utált, 124 Tamás Gáspár Miklós: Szabályok, tanácsok, intelmek. Beszélő, 1990. április 14., 2. o. (Részletek a szerző A nemzetiségi függetlenség eszméje és a kisebbségi probléma [Beszélő, régi folyam, 1984, 10. sz.] c. cikkéből.) 125 A „francia” nem létezik. Révész Sándor írása. Beszélő, 1990. május 19., 10. o. 80
