Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)

Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről

Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről az Eötvös-páholytól s annak főmesterétől, Bálint Lajostól indult ki 1909-ben, s 1910 elejére a páholyok segítségével már összegyűlt a szükséges 5000 előfi­zetés és a 300000 korona alaptőke (mely hamarosan 500000-re emelkedett). Március 30-án jelent meg a Világ első száma Nyitrai (Yartin) József felelős szerkesztése és Gerő Ödön tényleges vezetése alatt. A vezércikkeket is ők ketten, továbbá Goda Géza és - eleinte hetente háromszor, majd ritkábban, főleg vasárnaponként - Jászi Oszkár írta. A munkatársak között az 1910-es évek elején olyan neveket találunk, mint Ady Endre, Ágoston Péter, Balázs Béla, Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Ignotus, Kernstok Károly, Kosztolányi Dezső, Magyar Lajos, Rónai Zoltán, Rippl-Rónai József, Somlyó Zoltán, Szabó Ervin, Szász Zoltán, Várady Zsigmond.”77 (Litván György) „A ’18-as őszirózsás forradalom hozta az első tömeges, látványos fölzárkózá­sokat. Károlyi Mihály írja emlékirataiban, hogy a forradalom győzelme után - amely egyébként békés és kifejezetten nemzeti demokratikus forradalom volt - valóságos ’eskütételjárvány’ dühöngött a magyarországi felső tízezer körében.”78 (Litván György) „Ezért nem gondolom, hogy a megelőző rendszer leírható a bűnösség kategó­riájában. Erkölcsileg szerintem bármilyen antiszemlélet tarthatatlan, végzetes dolog lenne. Ami az említettek gazdasági megítélését illeti: amit rendszervál­tásnak neveznek, az szerencsére - legalábbis eddig - nem történt szervetlenül. Az a bizonyos új osztály, a polgárság, a vállalkozók köre nem a semmiből jön, és nem különféle gazdasági tervezetek és álmok kivitelezőinek parancsszavára áll elő. Ha ugyanis ilyenek nem lennének, összeomlana az egész kísérlet, ha viszont vannak, akkor mégis abból a gyászos, gyalázatos (és nem csak gyá­szos, nemcsak gyalázatos) múltból, elmúlt gazdasági-társadalmi struktúrából származnak, amelyben ez a negyven év megörökítette magát. [...] A liberális álláspont szerint tulajdonképpen mindegy, hogy honnan jönnek a tulajdonosok, csak legyenek. A történész Szűcs Jenő írja valahol, hogy a nagy parasztfelkelés időszakában a haladás hordozói pénzsóvár keres­kedők meg bankárok voltak. A nemzeti felfogás szerint mindenki takarodjon 77 Litván György: Világ-történelem, 1992. április 1. E világ, 1992. április 1., 4. o. 78 Alku és pálfordulás. Szénási Sándor beszélgetése Litván Györggyel. 168 óra, 1990. április 17., 20. o. 67

Next

/
Thumbnails
Contents