Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény Egy jelentés A Szokai-Tocsik-ügyet egyre inkább a mellébeszélés, a ködösítés jellemzi. (Az ügyben jelenleg több személy ellen is büntetőeljárás folyik.) A jogásznő, az alvállalkozóként működő cégek képviselői, valamint Liszkai Péter, az APV Rt. vezető jogtanácsosa nem voltak hajlandók megjelenni a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán. Tocsikot a rendőrségen kívül csak a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI), Liszkait pedig a KEI mellett a parlament alkotmányügyi bizottsága tudta meghallgatni. A vagyonkezelő igazgatósága, valamint a vezérigazgatók megjelentek ugyan a vizsgálóbizottság előtt, de válaszaik nemcsak egymásnak, hanem az azóta napvilágra került tényeknek is ellentmondanak. „A munkát elvégeztem. (...) Semmi közöm tehát ahhoz, hogy ezt politikai vagy bármely más okból az APV RT-ben, a pártokban vagy másutt utólag vitatják” - mondta a Népszavának adott interjúban Tocsik. Ez azon kevés állítások egyike, amellyel érdemes kicsit bővebben foglalkozni. A KEI belső lapjában, az Ellenőrzési Figyelő tavalyi utolsó számában Németh Pál vizsgálatvezető számolt be az érintettek meghallgatásáról. Tocsik először kissé izgatottan, majd egyre jobban belejőve mondókájába, határozottan, magabiztosan beszélt. Németh szerint az elvégzett munkával kapcsolatban a jogásznő nyilvánvaló túlzásokba esett, s ezt a gyanút Liszkai, valamint az önkormányzatokat képviselő Vektor Rt. vezetőjének, Lovas Péternek a későbbi meghallgatása is erősítette. Természetesen e vizsgálatnak is központi kérdése volt, hogy ki vitte Tocsikot az ÁPV Rt. -be. A jogásznő első kapcsolatfelvételként a Balaton Füszért tanácsadói pályázatát nevezte meg (időpontról a KEI-vizsgálat vezetője nem szól), amely pályázaton ugyan nem nyert, de állítása szerint ekkor találkozott Szokai Imrével, a vagyonkezelő igazgatóságának elnökével. Tocsik elmondása szerint az APV Rt. vezetőivel - Szokai mellett -, Liszkaival, Lascsik Attila vezérigazgatóval és Kocsis István vezérigazgató-helyettessel 1995. december 7-én hozta össze a jó sorsa, s e találkozón már a belterületi földekkel kapcsolatos önkormányzati követelések is szóba kerültek. Feltűnő, hogy Németh Pál írásából nem derül ki: a KEI-vizsgálat során egyáltalán meghallgatták-e minden titkok tudóját, Szokai Imrét. Csupán arra történik utalás, hogy Szokai telefonon mondta el véleményét, állításai azonban, Németh szerint, érdemben nem befolyásolták a vizsgálat addigi megállapításait. A lényeg: hogyan kezdődött? Az első találkozóra vonatkozóan Szokai Imre a parlamenti bizottság előtt azt állította, hogy 1995 őszén került rá sor, tehát korábban, mint ahogy arra Tocsik emlékezett. Szokai szerint a jogásznő a külföldiek hazai befektetéseivel kapcsolatos kérdésekben kért tőle tanácsot. Ezt követően, így Szokai, csak az igazgatóság tavaly január 17-i előterjesztésében találkozott újra Tocsik nevével. Lascsik Attila Szokai állításával szemben a parlamenti bizottság előtt azt állította, hogy már egy héttel korábban, Szokai szobájában találkozott a jogásznővel, amikor is az igazgatóság elnöke úgy 357
