Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény állampolgárok szavazati jogát megduplázni úgy, hogy ugyanabba a Házba, ugyanolyan (a kisebbségeket nem érintő ügyekre is érvényes) jogosítványokkal több képviselőt küldhessenek. Kisebbségi önkormányzatok Egy másik kályhától kellene elindulni. A kisebbségi jogok kódexét remélhetőleg néhány hónapon belül megvitatja és elfogadja az Országgyűlés (és ugyancsak remélhetőleg az önkormányzatok elfogadott munkanyelveinek sorából - a tervezettel ellentétben - nem rekeszti ki a cigányt). A kódex elfogadása után (legcélszerűbben a helyhatósági választásokkal együtt) meg lehet választani a kisebbségi önkormányzatok különböző szintű testületéit, és az önkormányzatok országos szintű, választott testületéiből álló Ház, a Kisebbségek Háza rendelkezhetne bizonyos jogosítványokkal a törvényalkotás folyamatában. Vannak, akik azt javasolják, hogy a Kisebbségek Háza csak az Országgyűlés tanácsadó szerve legyen (lásd dr. Majtényi László cikkeit a HVG-ben és a Magyar Nemzetben). A Kisebbségek Háza valóban nem rendelkezhet olyan jogosítványokkal, amelyekkel az Országgyűlés működőképességét veszélyeztetheti és szuverenitását megkérdőjelezheti, de azért a tanácsadáson túl másra is kell legyen lehetősége. Mindenekelőtt legyen az önkormányzatok joga a nemzetiségi jogok szóvivőjének megválasztása. A Kisebbségek Házának tagjai a kisebbségeket érintő ügyekben az országgyűlési képviselőkkel azonos feltételek mellett interpellálhassanak az Ország- gyűlésben. A Kisebbségek Háza által beterjesztett javaslatokat, például törvénytervezetekkel kapcsolatos módosító indítványokat az Országgyűlés köteles legyen abban a rendben megtárgyalni, ahogy az országgyűlési képviselők által benyújtott javaslatokat. Az országgyűlési bizottságoknak minden, a kisebbségek érdekeit valamilyen módon érintő kérdésben egyeztetniük kell álláspontjukat a kisebbségek önkormányzataival, s az önkormányzatoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a bizottságétól eltérő álláspontjukat az Országgyűlésben képviselőjük útján előadják. Néhány, a kisebbségek helyzetét alapvetően befolyásoló törvény esetében a Kisebbségek Háza rendelkezzen egyetértési joggal. Olyan törvényekre gondolok, mint a nemzetiségi jogok parlamenti biztosáról, az önkormányzatokról, az utazás és a letelepedés szabadságáról, a menedékjogról szóló törvény, az oktatási törvény és természetesen a kisebbségekről szóló törvény. Ha a Kisebbségek Háza elutasítja ezen törvények valamelyikét abban a formában, ahogy az Országgyűlés elfogadta őket, akkor a Kisebbségek Háza egy ízben újratárgyaltathatja az Országgyűlésben a szóban forgó törvényt. Egy tisztességes Országgyűlés nem hoz döntést addig, amíg az országgyűlési többség nem jut megállapodásra legalább a kisebbségi önkormányzatok többségével az őket érintő kérdésekben, ha pedig az országgyűlési többség ebben a tekintetben nem járna el tisztességgel és megfelelő kompromisszumkészséggel, akkor helyénvaló, hogy ebből némi kellemetlensége legyen. 347
