Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény Abban a vagyonban, amely végső soron mégis a gazdaság mögött áll, nemcsak a privatizálásra felkínálható vagyontárgyak szerepelnek, hanem minden más is, ami nincs benne a Kupa miniszter úr által említett 1800 milliárdos összegben. Van az infrastruktúra is, amelyet nem akarunk privatizálni, vagy csak nagyon csekély mértékben. Az értéke ugyanolyan nagyságrendű, mint az üzleti tőkéé. Van mit privatizálni, csak privatizálni tudni kell, a privatizálási gyakorlatot meg kell gyorsítani, és akkor a kérdéseket meg fogjuk tudni oldani. Ezt a hozzászólást, amely sok vonatkozásban nem támogatja a kormány előterjesztését, a parlamentnek komolyan kellene vennie, mert az a véleményem, hogy ilyen széles körű privatizáció nélkül, amelyben a vagyoni kárpótlásnak és egyéb kárpótlásnak is sajátos szerepe van, nem oldható meg az az alapkérdés, amely miatt bennünket szid a közvélemény, hogy nem tudunk biztonságot teremteni az állampolgároknak, hogy az állampolgároknak nincs stabil jövőjük. A kárpótlás kárvallottjai10 SZDSZ kontra Fidesz A kárpótlási törvénytervezet múlt heti parlamenti vitájában a Fidesz a „senkinek semmit” elvét vallotta, míg az SZDSZ mindenkinek juttatna egy keveset. Meglehetősen távol áll tehát egymástól a két liberális párt álláspontja. Rádai Eszter interjújában Kosa Lajos a Fidesz, Tardos Márton pedig az SZDSZ álláspontját fejti ki.- A közvélemény szerint az SZDSZ és a Fidesz kárpótlással kapcsolatos álláspontja a két szélső póluson helyezkedik el. A Fidesz mindenfajta kárpótlást elutasít, a Szabad Demokraták Szövetsége pedig - a kormány törvénytervezetén túl - állampolgári jogon is kárpótlást kíván, és megemelné azt az összeget is, amelyet a törvénytervezet a kárpótlásra szán. Hogyan látják, csakugyan ilyen távol van egymástól a két koncepció? KOSA LAJOS: Az elmúlt 40 év során nagyon sok törvénytelen, igazságtalan, jogtalan dolog történt az állampolgárokkal. Ezeket a jogsérelmeket pedig valamilyen módon orvosolni kell. Ez az alapkérdés, és ebben minden párt egyetért. A kormány előterjesztett egy törvényt - ezt a kárpótlási törvényt mert a koalíció egyik pártjának az a véleménye, hogy ezeket a jogi problémákat így, ezzel a törvénnyel kell orvosolni. Abban megint sok párt egyetért, hogy ez a törvény erre nem alkalmas, ezért elvetik. A mi véleményünk az, hogy ez a törvény nemcsak alkalmatlan arra, amire vállalkozik, hanem ráadásul még nagyon sok kárt is okoz. A privatizáció szerintünk külön kérdés, mert a kárpótlást főleg jogi és igazságossági szempontok 30 30 Rádai Eszter: A kárpótlás kárvallottjai. SZDSZ kontra Fidesz. Interjú Kosa Lajossal és Tardos Mártonnal. 168 óra, 1991. február 19., 6. 333