Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény a diplomáciai és üzleti világ bizalma nem áll helyre, amíg nem szigetelődnek el a koalíciós pártok nagyhangú hordószónokai, amíg az államapparátus nem nyugszik meg, amíg a közvélemény le nem csillapodik. Ha az MDF nem rendezné viszonyát az SZDSZ-szel, a Magyar Köztársaság első választott kormánya talán az őszt sem érné meg. Lássuk világosan: ez nemcsak a kormányalakító párt számára volna végzetes; az lenne az egész induló demokráciára is. Végképp szétfoszlana a demokratikus rendbe vetett - amúgy is gyönge - hit, megnyílna az út a tekintélyelvű diktatúra hívei előtt. Közös érdek, hogy ezt az utat eltorlaszoljuk, hogy a demokratikus rend megszilárduljon. Közös érdek, hogy rendeződjék a kormányalakító párt és a legnagyobb ellenzéki párt viszonya. Erre teremtett lehetőséget az április 29-i megállapodás. Azzal, hogy egyáltalán létrejött. Azzal, hogy egyetértéssel tisztázott egy sor vitás közjogi kérdést, kezdve azon, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, egészen odáig, hogy a nemzetiségek parlamenti jelenlétét nem a „behívás” intézményével kell biztosítani. Azzal, hogy a tömegtájékoztatás felügyeletének rendjére olyan megoldást javasol, mely az SZDSZ-nek is elfogadható. De mindenekelőtt a köztársaságielnök-jelölt személyével. Göncz Árpád indítása azt jeleníti meg ország-világ előtt, hogy az SZDSZ ellenzéki párt, de nem a politikai rendszerből kitaszított párt: nagy tekintélyű részese a parlamentáris hatalomnak. Úgy gondolom, az MDF-nek nem volt könnyű rászánnia magát erre az ajánlatra- de jó egyezséget kötött. Nem volt könnyű nekünk sem belemenni a tárgyalásokba- de mi is jó egyezséget kötöttünk. Jót az egész ország, s jót az SZDSZ szempontjából. Ha a megállapodás valóban hatályba lép, akkor jogainkban biztos parlamenti ellenzékké váltunk. Nem kell folyvást azért hadakoznunk, hogy az ellenzéknek helye legyen a magyar politikában. Megadhatjuk az induláshoz szükséges türelmi időt a kormánynak, szigorú szemmel figyelve, hogy merrefelé indul el. Nekiláthatunk, hogy a napi politikában képviseljük programunkat, a szabadság és szolidaritás programját. Kezdetét veheti az ellenzék mindennapi élete. Pető Iván21 A demokrácia alapkérdéséről van szó Elnök Úr, T. Ház! A tegnapi ülésen a balti államok és Magyarország kapcsolatairól hozott határozatot az országgyűlés a legnagyobb egységben, hisz olyan ügyről volt szó, amelyben a parlamenti pártok között - ma - teljes az egyetértés. Az egyetértésnek ezek a percei éppoly természetes velejárói a többpárti demokráciának, mint az éles véleményütközések. 21 Pető Iván: A demokrácia alapkérdéséről van szó. Beszélő, 1991. szeptember 7. 13. o. 309
