Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény 68. szakasz (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét biztosítják. (A konkrét megoldás az alkotmányszöveget követő jegyzetben található.) (4) A nemzetiségek jogairól szóló törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el. 69. szakasz (4) Az állampolgársági törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el. 70/C szakasz (3) A sztrájkjogot szabályozó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el. 70/H szakasz (3) A honvédelmi kötelezettséget szabályozó törvényt az Ország- gyűlés kétharmados többséggel fogadja el. 71. szakasz (3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról rendelkező külön törvényeket az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el. 76. szakasz A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról a módosított alkotmány rendelkezik. JEGYZET Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy az alkotmány szövegében mindenütt a miniszterelnök megnevezés váltsa fel a Minisztertanács elnöke megnevezést. Az alkotmányerejű törvény kategóriája mindenütt kerüljön ki az alkotmány szövegéből. A fejezetek és paragrafusok sorszámozása szükség szerint változzék. A hatályos előírások szerint a modern jogállamokban szokatlan módon a „nemzetiségi képviselőket” nem az érintettek, hanem a parlament választja meg. Az aláíró felek megítélése szerint e megoldás nem demokratikus és nem is hatékony. Ezért egyetértenek abban, hogy e rendszer elvetésével az Országgyűlés a nemzetiségi és kisebbségi jogok védelmére néhány héten belül válasszon parlamenti biztosokat, akik, bár nem szavaznak, de felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. Kisebbségvédő jogosítványaik lényegesen kiterjedtebbek és hatékonyabbak az országgyűlési képviselőénél. Az általános emberi jogok biztosa mellett így megválasztandó nemzetiségi biztosok státusát rendezze külön törvény. Az Országgyűlésben a pártok nemzetiségi képviselőinek részvételével már megalakult a nemzetiségi és kisebbségi ügyekben eljáró állandó bizottság. Végül a felek már most szükségesnek tartják, hogy a választójogi törvény módosításával a következő országgyűlési választásokon a magukat nemzetiséginek vallók a pártok területi listái helyett szavazhassanak a nemzetiségek egymással versengő országos listáira, oly módon, hogy az egyes nemzetiségek legalább egy mandátumhoz jussanak, de ha ezt a szavazatszám indokolja, listáik között több mandátum is kiosztható legyen. A felek a 39/B §-ban foglaltakat akként értelmezik, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány két, egymástól el nem választható és egy határozattal elbírálandó 303
