Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség... Kelet-Közép-Európában? című kötetében, Budapest, 1994, 141-145. o., valamint ugyanő: „Etnikum és politikum”, Politikatudományi Szemle, 1995/3. sz., 123-127. o. Némi habozás után azért döntöttem úgy, hogy nem követem ezt a rokonszenves szóhasználatot, mert a „nemzetközösség” terminus a magyar nyelvben hagyományosan több (szuverén vagy nem szuverén) állam együttélését idézi föl. [4] A lutheránus Petőfi állítólag egyszer reformátusnak mondta magát. „A körülötte állók tudják, hogy evangélikusnak keresztelték, és csodálkozva, talán egy kicsit gúnyosan is várják a magyarázatot. »Nem akarom, hogy csak a vallásom miatt is talán tótnak tartsanak« - mondja ingerülten...” Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Budapest, 1963, 33. o. [5] Ungváry Rudolf igen szép megfogalmazásával: „Egy földrajzi helyen csak egyetlen állam lehetséges, és - ha azt akarjuk, hogy demokrácia legyen, akkor - egyetlen, oszthatatlan polgárság. De ugyanazon a földrajzi helyen, ugyanabban az államban egyszerre több haza is lehetséges... Szentendre szerb haza is, ahogy Erdély, a Felvidék déli része és a Temesköz magyar haza is. A szentendrei szerb haza nem ugyanaz, mint a szentendrei magyar haza. Ahogy az erdélyi magyar haza nagyon különbözik az erdélyi román vagy szász hazától.” L. a 2. sz. jegyzetet. [6] Idézi E. Badinter és R. Badinter: Libres ét Égaux. Paris, 1989, 137. o. [7] Idézi Spira Gyögy: „Széchenyi és a nemzetiségi kérdés”, Régió 3 (1992) 103. o. [8] Eötvös J.: Arcképek és programok. Budapest, 1975, 716. o. [9] L. J. S. Mill: Considerations on Representative Government. London, 1910, 391-398. o. Mill bizakodását két további feltételezés támogatta meg. Az egyik a múlt század minden progresszív tana által osztott hiedelem, hogy a nagy és terjeszkedni képes népek egyszersmind a fejlettebb civilizációt képviselik a kisebb, bekebelezett népekkel szemben, s így az utóbbiak asszimilálódása önmagában is hatalmas evolúciós előny. A másik feltételezés az volt, hogy ha a helyzet véletlenül mégsem felelne meg ennek az optimista képnek, akkor a bekebelezett nép képes kiharcolni a maga számára az elkülönült államot. A kétféle mozgás együttesen a nemzetállami rend felülkerekedéséhez vezet. [10] Hajói értem, ezt a nézetet képviseli Gombár Csaba. L. „Társadalomszemléletünk etnicizálódása” című vitaindító cikkét, Politikatudományi Szemle, 1994/4. sz., 78-115. o., valamint válaszát a hozzászólásokra: „Szóra szó”, Politikatudományi Szemle, 1995/3. sz., 128-137. o. [11] A tanulmány második része a megjelent a Beszélő 1996. áprilisi számában. 24. old. 282
