Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény 3. A nemzetállamról Bauer Tamás11 Megint a címer Az Országgyűlés múlt heti ülésén nem született döntés a címer ügyében, a koronás címer nem kapta meg a kétharmados többséget. Az SZDSZ-frakciónak a kérdésben egyszerűen nem volt álláspontja, mivel tavaly tavaszi közgyűlésünkön félretettük a címerügyet, és azóta sem tértünk vissza rá. Tölgyessy Péter az alkotmánymódosítási vitán egyszerűen történelmi címert mondott, megkerülve a kérdést. Ez a mai helyzetben nem szerencsés. Korábban legalább két komoly érv merült fel a koronás címer ellen. Egyrészt a koronás címer az úri Magyarországgal, míg a Kossuth-címer a magyar forradalmakkal fejez ki kontinuitást. Másrészt a koronás címer - mely csak a történelmi Magyarországnak, illetve az irredenta Horthy-Magyarországnak volt címere - érthető bizalmatlanságot kelt a szomszéd államokban és a szomszéd népekben. Ma e két érv még nagyobb súllyal esik latba, mint korábban. Ma, amikor a Honvédelmi Bizottság kisgazda elnöke előbb leventéket, majd kakastollas csendőröket akar látni; amikor az MDF-es művelődési miniszter az órarendbe iktatott hitoktatást akarja visszahozni, és ezzel azt, hogy az egyik legfontosabb hatóság, az iskola nyilvántartást vezessen a gyerekek felekezeti hovatartozásáról; amikor a kormánypártok egy egész Európában meghaladott családeszményt követnek, és így tovább; akkor egy ilyen szimbolikus kérdésben is világossá kell tenni, hogy a szabad demokraták mással kívánnak kontinuitást vállalni, mint a kormánypártok. Ma, amikor ez az Országgyűlés egyperces felállással emlékezik Trianonra, nem különböztetve meg a magyarlakta területek elszakadását általában a történelmi Magyarország felbomlásától; amikor a hat parlamenti párt olyan nyilatkozatot fogad el az ügyben, amely hangsúlyosan a határok erőszakos módosítását zárja ki, megengedve a határok nem erőszakos módosítását (mint ahogy a bécsi döntések is erőszakos cselekmény nélkül változtatták meg a határokat); akkor a koronás címer visszaállítása ugyanezen parlament által már nem is félreérthető, hanem félreérthetetlen üzenet lenne. Ennek pedig éppen a határon túli magyarság inná meg a levét. A következtetés csak egy lehet: Kossuth-címer, és nem szent koronás címer. Ma ez politikai kérdés. 11 Bauer Tamás: Megint a címer. Beszélő, 1990. június 30., 3. o. 265
