Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény Tíz - a sajtónak ki nem szivárogtatott — név röppent fel és szállt alá csak azért, hogy változzon má’ valami arc ott fönt; ha már októberben nem tudták megbuktatni Pető Iván pártelnököt, most megpróbálták megfúrni Pető Iván frakcióvezetőt. „Nyilván úgy látták, valakinek el kell vinnie a balhét” - mondta a Narancsnak Pető. Nem jött be. A tanácskozáson 53:8 arányban Pető maradt a frakcióvezető, Hack Péter, Gaál Gyula és Horn Gábor személyében pedig három, lojálisán koalíciókritikus helyettest is kapott. A héttagú frakcióvezetésbe került még az a Szalay Gábor is, aki explicit koalícióellenessége miatt január végén visszalépett az ügyvivői testületi tagságtól. Értesülésünk szerint egyébként Wekler menesztése nem függ össze sem gazdasági ügyekre való pártigazgatói rálátásával, sem azzal, hogy megpendítette a „nyitást jobbra”, pedig nincs is kihez nyitni. A frakcióülésen, úgy tudjuk, konszenzus alakult ki abban, hogy az Ügyet le kell már végre zárni, és a hátralevő másfél évben az MSZP mellé szorult kényszerpozícióból is hatékony törvényhozási offenzívát kell nyújtani az elbizonytalanodott SZDSZ-választótábor számára, egyértelművé téve, hogy a pártnak továbbra is fontos például az alkotmányozás, a szigorú összeférhetetlenség, a korrupció elleni fellépés, a kisebb és olcsóbb törvényhozás. Megkönnyítheti a munkát, hogy az OT-ülésen megtárgyalt 200 oldalas belső anyag alapjaiban végül is nem tartja sikertelennek az SZDSZ eddigi kormányzati teljesítményét. Ezt az offenzívát a pártnak sürgősen meg kell kezdenie, ha nem akar még nagyobb córeszt: a Marketing Centrum legutóbbi felmérése szerint az SZDSZ a Fidesz és az FKgP utáni harmadik helyre csúszott le azon a tabellán, amely azt firtatja, hogy ön mely pártokat látná szívesen a következő kormánykoalícióban? Az is érdekes, hogy az SZDSZ-támogatók 41 százaléka még mindig a Fideszt látná szívesebben a következő koalícióban, mint az MSZP-t (24%) - a Fidesz-támogatók pedig az SZDSZ-t éppúgy elfogadnák (22%), mint az FKgP-t (23%) vagy a KDNP-t (25%). Marián Béla, a Marketing Centrum igazgatója kérdésünkre elmondta: politikai átrendeződés megy végbe, amelynek következményeként három politikai pólus jött létre az MSZP, az FKgP és a Fidesz körül. Az SZDSZ a jelek szerint már nem önálló pólusképző erő, miután ’94-es választóiknak csak 47 százalékát tartották meg - ez a trend azonban nem a Tocsik-üggyel, hanem a népszerűtlen Bokros-csomaggal kezdődött. Szavazóik egy része (15%) a Fideszhez vándorolt, a többség bizonytalan. Márpedig ez a bizonytalan réteg biztonságra vágyik, nem vevő a radikalizmusra. A kampány nagyrészt a csalódottak visszahódításáról fog szólni. Addig pedig nem lesz mindegy, hogyan zárja le az SZDSZ az APV-ügyet az után, hogy a januári OT-ülésen Kis János, Eörsi István és sokan mások morális öntisztulást sürgettek. Kérdés ugyanis: elfogadja-e a bázis (valamint a vasárnap leszavazott „radikálisok”), hogy Szentkuti Károly képviselő javaslatával szemben sem etikai bizottság elé nem kerülnek a tavalyi sikertelen fundraising-kísérlet felelősei (már ha ez az volt), sem nagyobb rálátása nincs senkinek a párt körüli cégéletre. Márpedig ha valami elég egyértelműen kiderült a legutóbbi hetekben, az az, hogy - Magyar Bálint 255
