Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény a realitásokkal, kimondja az igazat gazdasági helyzetünkről, amelynek aggasztó voltát nem lehet eltúlozni, és hogy elkezdje megtenni az elkerülhetetlen lépéseket. A konstruktív ellenzékiségnek kényszerítő okai vannak. Ma már a múlt rendszer terhes örökségéhez az is hozzájárul, hogy az MDF-kormány elszalasztottá a nagy történelmi lehetőséget, a bizalom pillanatát. A mai magyar politika kulcsszava: az infláció. Nemcsak azért kell változtatnunk politikánkon, mert demokratikus pártoknak bizony alkalmazkodniuk kell a közvéleményhez, hanem azért is, mert a gazdasági pokolgép egyre hangosabban ketyeg. F. Havas Gábor2 Interjú Kis Jánossal Beszélő: A [z önkormányzati] választási győzelem ellenére bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy sem a párt, sem a parlamenti frakció nem igazán elégedett az elmúlt hónapokkal. Ha ez igaz, akkor mivel nem elégedett, és a meghirdetett változásoknak, gondolok itt a stílusváltásra, mennyiben van ehhez közük? Kis János: Én azt gondolom, hogy katartikus fordulatra az SZDSZ-nek nincs szüksége. Ha egy párt egy hozzá nagyon közel álló riválissal szemben olyan jól tud szerepelni, mint a szabad demokraták ezen a választáson, akkor nem kell mindent a nullpontról kezdeni. Változásra azonban szükség van. Személy szerint úgy látom, hogy nem a parlamenti választások után, hanem már valamivel előtte kezdtek mutatkozni az elbizonytalanodás jelei az SZDSZ politikájában. A párt létrejötte óta mindig is két fő politikai témánk volt: a liberalizmus és a radikalizmus. A liberalizmus jelentette az elköteleződést az emberi jogok, az alkotmányos demokrácia, a hatalmi ágak megosztása mellett, de ugyanúgy persze a magántulajdonú piacgazdaság mellett, az életmódok, erkölcsök sokfélesége iránti tolerancia mellett is. A radikalizmus pedig a többi politikai pártnál lényegesen határozottabb szembenállást a pártállami rendszerrel, ami nemcsak szavakban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy nagyobb volt a hajlandóság bennünk arra, amit akciózásnak neveznek. Egészen addig, amíg a pártállami rendszer nem roskadt meg, ez a két vonulata a politikánknak jól megfért egymással, de már ebben az időben kezdett érzékelhetővé válni, hogy az SZDSZ tagsága más és más indítékok alapján csatlakozik a párthoz. A tagok egy részét a liberális eszmék vonzották, egy más részét a következetes antikommunizmus. Ebből akkor keletkezett feszültség, amikor a pártállami rendszer már összeroskadt, de a választások még nem következtek el. Talán nem is lehetett volna lefékezni az akcionista mozdonyt, de az biztos, hogy nekünk nem sikerült. Valódi politikai problémává a dolog 2 F. Havas Gábor: A hatalom láthatatlan korlátái. Interjú Kis Jánossal. Beszélő, 1990. október 27., 4. 227
