Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Milyen Magyarországot akart az SZDSZ? hivatkozási pontok, központi erők, miközben kevéssé jut eszükbe a társadalmi többség szempontjait és problémáit, egyben a piaci szempontokon túli, kulturális, morális, vallási stb. megközelítéseket figyelembe venni. A másik nagy szféra az állam, amelynek a nyugati világban természetes működési formája, politikai berendezkedése a demokrácia. Ezen a téren a neoliberális világszemlélet segítőtársa a liberális demokrácia politikai elmélete és ideológiája. A liberális demokrácia eszméje klasszikus értelemben a két elv, a liberalizmus és a demokrácia szükséges és fontos egyensúlyát jelentette. A demokrácia a többségi döntésre, mint a népakarat és népszuverenitás megtestesítésére vonatkozott, a liberalizmus pedig az egyén és a kisebbség jogait volt hivatott védeni a többségi - ha tetszik, állami - önkénnyel szemben. Többség és kisebbség, állam és egyén viszonyának kiegyensúlyozottságát e két, egymással egyenrangú elv érvényesülése garantálta. S bár a ’70-es évektől kezdve Nyugaton a politika területén is megjelentek a liberalizmust a demokráciával mint a többség önkényével szemben előtérbe állító kezdeményezések, mégis a közép- és kelet-európai rendszerváltásokig, a Szovjetunió összeomlásáig nagyjából fennmaradt a két elv és gyakorlat egyensúlya. Európa egységesülésével, a Nyugat, pontosabban a nyugati értékrend globalizálódásával párhuzamosan azonban megváltoztak a hangsúlyok. A globális elit, támaszkodva a neoliberális gazdaságfilozófia és a totális individualizmust, a kisebbségek jogait hirdető kulturális marxizmus gazdasági és társadalmi „sikereire”, elérkezettnek látta az időt a politikai viszonyok átalakítására is. A cél azóta nem más, mint a globális piac uralmának kiterjesztése a nemzetállamra, amelynek a saját területén belül még mindig kellő jogi és kényszerítő ereje volt ahhoz, hogy szembemenjen a globális piaci szereplők akaratával. Ráadásul az állam döntéseinek megalapozottságát, erejét a választásokon megszerzett, társadalmi - többségi - támogatottság adta, ez tette minden egyes nemzet- gazdaságot és nemzeti kultúrát védő lépését legitimmé. Ha tehát a globális elit a nemzetállamot akarja „varázstalanítani” (hosszabb távon megszüntetni), akkor ahhoz a nemzetállam keretei között működő demokrácia intézményét is meg kell támadnia. Milyen módon lehet ezt elérni? Úgy, hogy ha a liberalizmus és a demokrácia kényes egyensúlyára épülő rendszerét megbontom (kritizálom és dekonstruálom), s azt kezdem hirdetni, hogy a két elv egyensúlya felborult, s a demokrácia, másképpen a többség önkénye (autokrácia, fél diktatúra stb.) jött létre. Különösen fontos ezzel összefüggésben, hogy a globális liberális 215
