Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség döntő része a liberális demokrácia alapelveihez tartja magát, mert személyes biztonságukat és félelem nélküli életüket csak a liberális közállapotok biztosíthatják. Ezért is támogatják a liberális demokrácia kialakulását az országban a kommunizmus évtizedei után. Úgy gondolja, hogy a második világháború antiszemitizmusa a kelet-kö- zép-európai térségben a háború befejeztével is látens módon fennmaradt. Konrád véleménye szerint a zsidóság itthon maradásának záloga, ha születne egy szerződés, egy jogi és szellemi szerződés, amelyen a két nép együttélése nyugodna, tehát meg kellene állapodni a keresztény magyar honfitársakkal az alkotmányos demokrácia filozófiájában és erkölcsében. Ez a szerződés egyfajta binacionális érdekszövetség lenne a két nép között, amihez az is hozzátartozik, hogy a magyarok ismerjék el, hogy az egykori illetékesek közreműködtek a magyar zsidók jelentős részének elpusztításában, és ez bűn volt. A következő írás, amelyet górcső alá veszünk, Gadó György munkája,36 és a holokauszt utáni anyagi jóvátétel lehetőségéről szól, amelyet a történelmi sérelmekért nézete szerint az államoknak fizetnie kellene a sérelmek elszenvedőinek vagy azok leszármazottainak. Bár minden bizonnyal a valós veszteségekhez képest csak filléreket képesek adni, és a jóvátétel mértéke még így is rendkívül megterhelné az egyes kormányok költségvetését. Politikai és morális kérdés is azonban Gadó szerint az, hogy nem az állja a számlát, aki valójában az adósságot csinálta, hiszen sem Rákosiékon, sem Kádárékon nem lehet már számon kérni semmit. És habár sem a kormány, sem pedig a társadalom nem ugyanaz 1945 után, a történelmi folytonosság végett a társadalom erkölcsi rendje csak úgy maradhatott volna ép, hogy ha az ország ezt az adósságot felvállalja. Ugyancsak Gadó munkája az „Esetem a magyar sorskérdésekkel” című írás, amely az intellektuális antiszemitizmus problémáját taglalja. A cikk Radnóti Sándor és Fóti Péter azon állítását elemzi, mely szerint ezt a jelenséget maguk a zsidók generálják. Gadó azonban úgy véli, hogy ez nem igaz. A zsidók állításai szerinte csak felszínre hozza és megnyilatkozásra készteti a már amúgy is létező antiszemitizmust. De magát a fogalmat, tehát az intellektuális antiszemitizmus létezését is kétségbe vonja, mert ez nem más, mint közönséges gyűlölködés, amely előítéletekből táplálkozik, és elsősorban az iskolázatlan embereknél jelenik meg. Nézete szerint az értelmiségiek tudják, hogyan palástolják érzelmeik durvaságát és gondolkodásmódjukat. Ezen a ponton némi 36 Gadó György: Amit rováson kell tartani, Szombat, 1. (1989) 1., p. 4-5. 166
