Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség Olyan helyre megyünk, ahol megtámadtatás esetén védekezhetünk az érvényes és tartós törvénnyel, vagy akár fegyverrel is a kezünkben.” Összesen két A4-es oldal terjedelemben taglalja a maga által generált „problematikát”, mindvégig feltételes módban. A Kádár-rendszer idején voltak bizonyos tabutémák. Ilyen volt a nemzeti érzés, a határon túli kisebbségek sorsa (Kádár internacionalizmusa nyomán) és a második világháború idején, illetve az azt követően történt tömeggyilkosságok. Se a holokauszt, se a benesi dekrétumok nyomán történt etnikai üldöztetések nem képezték tárgyát a közbeszédnek, az iskolai történelem-tankönyvek is csak igen szerény ismeretet szolgáltattak erről. Az átlag magyar polgárok, akik jóval a világháború után születtek, minimális tudással rendelkezhettek tehát erről, és a többség még csak nem is ismerte azt a szót, hogy antiszemitizmus. Éppen ezért a teljes magyar társadalom antiszemitává nyilvánítása aligha tartható álláspont. Konrád egy ponton úgy fogalmaz, hogy a kommunista diktatúrában is idegenül érezték magukat a zsidó emberek, és hogyha ebben az újabb felszabadulásban, amit a rendszerváltás jelent, ismét idegenül érzik majd magukat, akkor nem marad okuk arra, hogy Kelet-Közép-Európában maradjanak, és felmerül esetleg a lehetősége annak, hogy a magyarországi diaszpórát megszüntessék. Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar társadalmat a mai napig igen kemény támadás éri vélt vagy valós antiszemitizmusa miatt, de a magyarországi zsidó népesség mind a mai napig erős, tehát a zsidóellenesség olyan mértéket sosem öltött, hogy tömegesen hagyják el az országot. A kommunista diktatúrával kapcsolatosan pedig fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a politikai elit a Rákosi-rendszer bukásáig jobbára zsidó származású volt, illetve a Kádár-rendszer nómenklatúrájában is jelentős számban vettek részt. Konrádnak azonban erre is volt válasza, hiszen tisztában volt vele, hogy ez azért közkeletű és mindenki tisztában van vele, és úgy érvel, hogy akik ebben részt vettek, azok - pontosan ezt a szót használja - balekok voltak, és a sztálinizmus nélkülük is kiépült volna, csupán eszközül használták őket a rendszer kiépítéséhez és fenntartásához. Ezek az emberek azonban nem a zsidóság legjavából kerültek ki, mert a finomabb emberek vagy bele sem keveredtek, vagy ha eleinte bele is szédültek a bolsevizmusba, idejekorán ki is váltak belőle, mert a zsidóság csak ott érzi magát biztonságban, ahol a polgári jogok biztosítottak. 164
