Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség is érkező nyomás között ott álltak az itt élő népek, amelyek viszont önállóságukért és állami, nemzeti szuverenitásukért küzdöttek függetlenül a nyugati és a keleti hatalmaktól. A nagyhatalmi játszmák ebben az összefüggésben már akár a középkortól datálhatóan zajlottak, és áthatották Kelet-Közép-Európa 20. századi történelmét is. Az Európába vezető út hosszú lesz, és meglehetősen rögösnek tűnik, és ekkor - ugye a cikk szerint 1990-et írunk - megvan az esélyünk arra, hogy elindulhat a térségünkben egy polgári demokratikus fejlődés, írja Szelényi. De azt sem lehet kizárni, hogy a rendszerváltoztatással együtt járó igen súlyos gazdasági és társadalmi problémák nyomán, a szétesett szocialista rendszerek helyébe „olyan jobboldali tekintélyelvű rendszerek lépnek, melyek uralmukat nem a demokratikus játékszabályok szigorú betartásával, hanem a nemzeti érdekekre való hivatkozással a nacionalista érzelmek mozgósításával igyekeznek majd igazolni".20 Tehát 1990 szeptemberében Szelényi Iván még mindig tart a nacionalizmusok újraéledésétől, és ezt azzal magyarázza, hogy a 19. században, annak is a második felében, az Ottomán Birodalom bukását követően a birodalom területén élő népek egymással ellenségeskedő, magukat etnikailag definiáló egységekre estek szét, és a térséget „mindenki harca mindenki ellen” kezdte jellemezni. Ennek a veszélye a széthulló keleti blokkban a rendszerváltás után ismét fennáll. Száz évvel később. Az emberiség tehát nem tanul. A hasonlatban nem világos számunkra, hogy miért az Ottomán Birodalmat emeli ki példaként, holott térségünkben sokkal inkább az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása utáni állapotok elemzése lett volna célravezető. Nagyon fontos tény, hogy a kommunizmus évtizedeit a nemzeti érzelmű magyarok és különösképpen a lengyelek a nemzeti érzelmek meggyalázásaként élték meg, és az államszocializmus bukása ebből a szempontból is kiszabadította a szellemet a palackból. Évtizedeken keresztül ki nem mondott, terrorral elnyomott szavak és gondolatok törtek a felszínre igen erős érzelmekkel kísérten. Régiónk különösen 1920 óta nemzeti, etnikai és faji ellentétektől terhes, és nem tudható az sem, hogy a Szovjetunió utódállamai között nem lesznek-e különböző etnikai jellegű összecsapások. A nacionalista érzelmek kirobbanását az is okozza, hogy a régi rendszer bukása igen-igen súlyos gazdasági és társadalmi örökséget hagyott hátra, és így a társadalmon belüli elégedetlenség 20 20 Szelényi Iván: A posztkommunizmus társadalmi ára. Magyar Nemzet, 1990. szeptember 15. 136
