Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) eredménye, hanem az értelmiségi réteg egy bizonyos szegmensének - nyugodtan fogalmazhatunk így, hiszen a sorokból ez szűrődik ki - manipulációja következtében jön létre. A nacionalizmus a szó szűkén vett értelmében a saját felsőbbrendűségét, a közösség szabadsággal szembeállított mivoltát jelöli, és ez a jelentése a fogalomnak rátelepszik a többi jelentésárnyalatra - és így a patriotizmusra is -, és bekebelezi azokat. (!) TGM és Dénes Iván Zoltán írásai alapján azt a következtetést kell levonnunk, hogy a liberális szerzők vagy nem tudnak, vagy nem akarnak különbséget tenni a nacionalizmus és a patriotizmus között. Ezt teljesen nyilvánvalóan a patriotizmussal és a teljesen természetesnek tekinthető hazafias érzelmekkel szembeni igen éles világnézeti szembenállásuk okozza, amelyet hazánkban a politikai jobb- és baloldal között kialakult igen mély törésvonal negatív indulatokkal és nem kevés tudatos ellenségeskedéssel tölt meg. A nacionalizmus kontra patriotizmus fogalomkörét tárgyaló fejezetünket a holland Johan Huizinga gondolataival szeretnénk zárni. 1940-ben írt egy könyvet Patriotizmus, nacionalizmus címmel, amely még ugyanabban az évben Szentkúty Pál fordításában megjelent magyar nyelven is, és gondolatai nem is lehetnének aktuálisabbak ma sem. Huizinga számára a patriotizmus „az őseredeti, a drága megőrzésének és megvédésének akarata”. Ezzel szemben a nacionalizmus „az uralkodás hatalmas ösztöne; az a vágy, mely a maga népének, a maga államának mások fölött, mások rovására érvényt akar szerezni”J Tehát a holland történész könyvének már első soraiban lehatárolja a két fogalmat, és hangsúlyozza, hogy a nacionalizmus mennyiben kap kedvezőtlen értelmezést, nagyban függ az értelmező világnézetétől. Huizinga azonban leszögezi, hogy saját könyvében a nacionalizmust a patriotizmussal ellentétben kívánja vizsgálni, a szónak végletes, a jóból a rossz irányába hajló jelentést kíván adni, habár tisztában van vele, hogy a nacionalizmusnak és a patriotizmusnak sincsen széles körben elfogadott definíciója, és ezen fogalmak megítélése meglehetősen szubjektív. A patriotizmus elkötelezettséget és mély meggyőződést jelent, és szubjektív érzés, ellentétben a nacionalizmussal, amely sokkal inkább tárgyilagosan megfigyelhető viselkedés, a Kívülállóval szemben egyértelműen negatív attitűdöt tanúsító törekvést takar, amely azonban a patriotizmusra nem jellemző. 7 7 J. Huizinga: Patriotizmus, nacionalizmus. Budapest, 1940, Danubia Kiadás, 5. 125
