Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása (5) Az országgyűlési képviselő e tevékenységét — választása szerint - főfoglalkozásként vagy társadalmi megbízatásként látja el. A főfoglalkozású képviselő munkabért és költségeinek fedezésére költségtérítést, a társadalmi megbízatású képviselő költségtérítést kap; ezek összegét az Országgyűlés állapítja meg. (3) Az alkotmány 20. §-a a következő (6), (7) bekezdésekkel egészül ki: (6) A főfoglalkozású képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktató, az irodalmi és a művészeti tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A társadalmi megbízatású képviselő nem végezhet olyan tevékenységet, amely tisztségével összeférhetetlen, így különösen nem lehet köztársasági elnök és alelnök, a Minisztertanács tagja és egyéb államigazgatási szerv dolgozója, más népképviseleti szervnek a tagja, az Alkotmánybíróság tagja, bíró, ügyész, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. (7) Ha az országgyűlési képviselőt a Minisztertanács tagjává választják, képviselői megbízatása e tisztségének a betöltése idején szünetel. Helyére a megbízatás szünetelésének időtartamára - az országgyűlési képviselők választására vonatkozó szabályok szerint - az a párt, amelynek jelölése útján képviselővé választották, más képviselőt állíthat, független képviselő esetében pedig a képviselői helyet időközi választás útján kell betölteni. 5-§ Az alkotmány 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 22. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Ország- gyűlés ülésszakának, és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá a képviselők egy- harmadának írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás okát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. 89
