Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... és szabályozott elv, míg ellenben ugyancsak alkotmányosan van lerögzítve és szabályozva, hogy a bíró, a bíróság független és csak a törvénynek van alárendelve. A törvényt természetesen a Parlament hozza, tehát a Parlament jogköre ebben az összefüggésben eleve biztosított a bírósággal szemben, hiszen a törvények, amelyeket majd a bírónak alkalmaznia kell, az Országgyűlésben születnek. Ám az, hogy hogyan alkalmazza, abba éppen a bírói függetlenség folytán senkinek sem lehet beleszólása. Második érve az volt, hogy a törvényjavaslat e pontjának elfogadásával a Parlament ezzel lemondana arról, hogy egy rendkívül fontos államhatalmi ágat és testületéit ellenőrizzen. Erről az Országgyűlésnek le kell mondania, annál is inkább, mert ilyen jogköre elvileg sem lehet. Miért? A beterjesztett törvényjavaslat ugyanis azt is megállapítja, hogy bírák nem lehetnek politikai párt tagjai, ezzel is biztosítani akarván a bírói munka depolitizálását. Ez valamennyiünk tetszésével találkozik és a mai valóságban máris végbemenő folyamat. Hogyan képzelhető akkor el, hogy a politikai pártok jelöltjeként megválasztott képviselőkből álló Országgyűlés kontrollálja a depolitizált bírói testületet? Ad absurdum pártpolitikai szempontok juthatnának kifejezésre ebben, mint ahogy korábban így is történt, s éppen ez az, amitől mindannyian szeretnénk megszabadulni. Harmadik érvét már csak nagyon röviden említeném; hivatkozott arra, hogy ha az ’50-es években a Parlamentnek lett volna interpellációs joga, akkor interpellálhatott volna a koncepciós perek kapcsán, és nem történtek volna meg a valamennyiünk által ismert bűnös anomáliák. Azt hiszem, hogy ez történelmietlen kérdésfeltevés; ahogyan a bíróság sajnos eszközévé vált a szóban forgó politikának, ugyanúgy azzá vált az Országgyűlés is. Nem látok semmi különbséget, amely arra mutatna, hogy a Parlament ne ilyen eszköz lett volna. Alig hiszem, hogy ha interpellációs joga lett volna a Parlamentnek, akkor bárki is felállt volna és ténylegesen interpellált volna. Nos, mindezek alapján én arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szíveskedjék ezt az indítványt elutasítani. 3.3. - A köztársasági elnök választásáról azóta folyt vita, amióta fölmerült, hogy a NET helyett egy választott személy töltse be az államfői tisztséget. Ez a probléma kétirányú volt. a) Egyrészt abban kellett dönteni, hogy a választás közvetlen (azaz a választójogosult polgárok általi), vagy pedig közvetett (Országgyűlés által történő) legyen; 74
