Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása eddigi modelljét egy más, korszerű, valóban közösségi szocialista modellel, amelynek tartalmi elemei még csak most formálódnak, de hogy azok kialakulnak, előttem nem kétséges.” Volt olyan is, aki szinte mindenhez kapcsolta: „Új alkotmány kell, és az alkotmányozásban a mi pártunk [ti. az MSZMP - T. KJ, mint politikai erő kezdeményező módon lép fel. Nekem az a véleményem, hogy nem szabad gyarapítani azokat a tényezőket, amelyek ma destabilizáló hatásúak. Ilyennek tartom a politikai pártok versengését a fegyveres erők és testületek sorain belül. Ilyennek tartom a párttagság tilalmát is ugyanakkor, amelyet állampolgári jogokba ütközőnek tekintek. Egyébként a fegyveres erők katonai hatalomátvétele többnyire olyan országokban következett be, ahol a hadsereg hivatásos tagjai nem voltak párttagok. .. A mi pártunk [ti. az MSZMP - T. KJ pedig önmérsékletet tanúsít az átmenet időszakában.” Elvétve akadt, aki másképpen vélekedett. „Felvetődik a kérdés: kell-e az alkotmányban szabályozni, hogy az állami és a politikai viszonyok szocialisták? Ha ugyanis ezt megtesszük, a megalakuló pártok programjukban az alkotmányszerü működés elismerésével egyszersmind hitet tesznek arra is, hogy a szocialista ideológiát magukévá teszik. Most, amikor a szocializmus tartalmáról még a párton belül is a legnagyobb viták folynak, úgy gondolom, nem lenne szerencsés, és nem szolgálná a jog- biztonságot, sem ezt feltétellé tenni.” 2.3.4.2. - „Szakértő testület” létrehozására is született javaslat. a) Az Országgyűlés hozzon létre az alkotmányozás idejére olyan szakértőkből -jogászokból, szociológusokból, politológusokból - álló testületet, amely csak a parlamentnek felelősen segíti az alkotmányozás munkáját. A bizottságnak kettős rendeltetése lenne. Egyrészt függetlenítené a parlamentet a kormány kizárólagos szakmai illetékességétől, másrészt segítséget nyújtana nekünk, képviselőknek a szakmai kérdésekben való eligazodásban. A létrehozandó testület közvetlenül az Országgyűlés igazgatási és jogi bizottságához is kapcsolódhatna. Ezzel kapcsolatban záró hozzászólásában a miniszter elmondta: A javaslat úgy szólt, hogy a parlament alkotmányozó bizottsága szakértőkből, jogászokból, politológusokból, szociológusokból álló testületet hozzon létre, s ennek a testületnek a segítségével, kormányzati szakemberektől függetlenül értékelhesse az eléje került megoldási módozatokat. Én ezt a megoldást 59
