Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása b) A miniszter által kifejtettek másik fontos eleme a végrehajtó hatalmon belüli egyensúly megteremtése az által, hogy a végrehajtó hatalom is megosztott a köztársasági elnök és a kormány között. Úgy azonban, hogy a kormányzást felelősen a kormány végezné. A közigazgatási tevékenység irányítása tehát nem hárulna a köztársasági elnökre. A dolog természeténél fogva e két szerv között a hatáskör pontos elosztását az alkotmánynak kell meghatároznia, de mindenesetre ezzel megelőzhető, vagy legalábbis mérsékelhető bármelyikük túlzott hatalmi törekvése, hiszen a végrehajtó hatalom gyakorlásában csak az alkotmány által számára megállapított mértékben vehet részt. - Jegyezzük meg, hogy ez a kormányzati rendszer nem csupán elvont elméleti konstrukció, hanem vannak működő gyakorlati példái is, elegendő most csupán Franciaország, Románia és Finnország esetére utalni!48 Anélkül, hogy túlzottan elméleti síkra kívánnánk terelni e problémát, annyit meg kell említenünk, hogy jóllehet mindhárom államban megosztott a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és a kormány között, a kormányzati rendszerek alkotmányjogi szempontból mégsem azonosak. Az érdekesség kedvéért ismerjük meg ezt a „szakmai finomságot” Franciaország és Románia példáján! A román kormányzati rendszerben a törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament, a végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormány és a közvetlen módon megválasztott államfő gyakorolja. A francia mintához képest azonban az államfői pozíció gyengébb, nyilván a diktatórikus előzmények (államszocializmus) következtében. A szemiprezidenciális kormányzati rendszerben az államfői hatáskörök terjedelme szerint fokozatok állíthatók fel. Ezeknek a fokozatoknak a kifejezésére használható a szemiprezidenciális rendszerek leírására a félparlamentáris kormányzati rendszer fogalma. Románia - szemben a francia szemiprezidenciális rendszerrel - félparlamentáris jellegű. A román kormányzati rendszerjellemzője az elnök és a miniszterelnök közötti politikai konfliktusok erőteljes jelentkezése. A kormány irányításában a miniszterelnök központi szerepet játszik. A román államfő a kormánnyal szemben viszonylag 48 Idézzük ide Finnország Alkotmányának 3. cikkét: „(1) A törvényhozó hatalmat a Parlament gyakorolja, amely dönt a pénzügyekben is. (2) A végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök és a kormány gyakorolja, amely tagjai a Parlament bizalmát élvezik. (3) A bírói hatalmat a független bíróságok gyakorolják, legfelsőbb fórumai a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság.” 49
