Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... biztosíthatók legyenek a parlamenti kisebbség, illetőleg az általa képviselt lakossági rétegek, csoportok jogai, politikai nézeteinek kifejeződése, hogy a többségi elv ne vezetessen a gyakorlatban visszaélésekre. Ezért merült fel - ismétlem, a szabályozási elvekben talán nem elég hangsúlyosan - a kétkamarás országgyűlés gondolata. A második kamara többféleképpen kialakítható. Az egyedüli kívánalom, hogy tagjai ne az első kamara választására érvényes elvek alapján foglalják el széküket. így a jogok pontos körülírásával, az ügydöntő hatalmat mindenképpen az első kamarának biztosítva, sok évszázados politikai bölcsesség is kifejeződhet alkotmányozásunk folyamatában. Biztosítandó azonban a hatalom megosztása a végrehajtó hatalom esetében is.. ,46 Nem hallgathatjuk el azonban, hogy Kulcsár Kálmán az expozéjában a Koncepció/2 tartalmával homlokegyenest ellentétes megoldás mellett érvelt. Abban a dokumentumban ugyanis szó szerint a következők szerepeltek: Magyarországon a második parlamenti kamara életre hívásának igénye elsősorban olyan összefüggésben merül fel, hogy az érdekképviseleti szervek közvetlen képviselethez jussanak az Országgyűlésben. Más vélemény szerint a második kamara létrehozása a nagyobb szakszerűséget építené be a Parlament működésébe. Az egykamarás rendszer mellett érvelők szerint azonban a parlament elsősorban nem a különböző réteg-, illetve részérdek kifejezésére hivatott - e célból különböző más fórumokat kell létrehozni a társadalomban; többpártrendszer esetén maguk a pártok is betöltenek ilyen szerepet -, hanem a társadalom egészének érdekeit kifejező, de ezt egymástól különböző módon megvalósítani kívánó politikai irányzatok összefogására. A szakismeret biztosítására pedig a képviselőket segítő más intézményes formákat indokolt keresni (pl. az Országgyűlés vagy a pártok mellett működő szakértői hálózat). A kétkamarás parlamenttel kapcsolatos részletes érveket és ellenérveket a 2. számú függelék tartalmazza. Mindezek alapján az egykamarás parlamenti rendszer fenntartását javasoljuk. 46 A második kamara problémája a rendszerváltás során számos fórumon és formában napirendre került. Minderről lásd részletesebben Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája. In: Kukorelli István - Tóth Károly: A rendszerváltoztatás államszervezeti kompromisszumai. ANTOLÓGIA Kiadó, Lakitelek, 2016, 121—163. p. 46
