Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása kérdés lehet. A 2/1993. (I. 22.) AB határozatának rendelkező részében az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezésének értelmezése során megállapította, hogy ,,[a] Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. ” E határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a népszavazás a parlamentáris rendszerben kivételes, a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészítésére, befolyásolására irányul, tehát komplementer jellegű. (ABH1993, 33, 37.) íme, a sorrend fordított, hibás voltát az Alkotmánybíróság idézett határozata is igazolta. b) Nem kevésbé érdekes az MSZMP politikai helyzetének leírása sem. Társadalmunk marxista-leninista pártja nem attól a társadalom vezető ereje, hogy ezt az Alkotmány deklarálja, hanem attól, hogy egyre inkább politizáló párttá válik, amely nem csupán a nép érdekében, hanem a néppel politizál, s meggyőzi politikai céljai helyességéről az állampolgárokat. Ennek megfelelően a párt nem tör jogilag garantált hegemón helyzetre. Emlékeztetünk: a Koncepció/2-t az Igazságügyi Minisztérium tette közzé (az ennek alapjául szolgáló MT-hat-ot pedig a Minisztertanács fogadta el, tehát mindkettő magas szintű állami szerv), ezért közjogi értelemben „furcsa”, hogy egy állami dokumentum teljes erővel érvel az egyetlen párt „közjogi” helyzetét illetően, annak politikája helyességét törekszik igazolni... - Ha pedig „nem tör jogilag garantált hegemón helyzetre”, akkor ezt azzal lehet bizonyítani, hogy az erre vonatkozó alkotmányi rendelkezést hatályon kívül helyezik... 2.2.5. - Az emberi és állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek kérdésében a Koncepció/2 valóban előrelépést mutat a korábbi helyzethez képest, jóllehet e téren is akadnak elvi problémák.40 40 Arról, hogy szerkezetileg előrébb került (a fejezetek sorrendjében), korábban szó volt, nem ismételjük. 41
