Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... A kormány magatartása változatlanul, sőt egyre inkább ellenséges vonásokat mutatott a kialakult helyzettel kapcsolatban, nem kímélve saját pártdelegációját sem. Az 1/5. bizottság napirendre tűzte a rádió- és televízió-frekvenciák szétosztásának befagyasztását. Ennek tárgyalása során „szükségesnek tartja azt, hogy a nemzeti értéket képviselő frekvenciák felosztására a tájékoztatási törvény megalkotásáig a kormány moratóriumot rendeljen el,” sőt, „egyértelműen tudomásul vette, hogy a kabinet hasonló tartalmú állásfoglalást hozott, és támogatja, hogy ezt a döntést minél előbb hozzák nyilvánosságra.” A törvény megalkotása előtt a kormány mégis adott ki új frekvencia-engedélyeket. Ez ellen tiltakozott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének 1989. augusztus 9-i állásfoglalása. A MÚOSZ elnöksége kifogásolta, hogy a szakmához tartozó szakemberek nem vesznek részt a tájékoztatás kérdéseit érintő döntésekben, és szót emelt az ellen, hogy a frekvencia-moratórium ellenére többen kaptak új sugárzási engedélyt. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy új engedélyeket csakis a nyilvánosság számára követhető, demokratikus pályázat útján adjanak ki.293 Az EK A az 1989. július 10-én kelt Feljegyzésében új szerv, az Ideiglenes Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: IFB) létrehozását javasolta. Ennek megalakítását „garanciális" jelentőségűnek szánták. A sajtó területén az egypárti politikai rendszerben az MSZMP változatlanul monopolhelyzetet élvezett, lényegében valamennyi országos és helyi médium fölött ő gyakorolt irányítási jogokat. A többpárti választások közeledtével ezt a helyzetet nem lehetett továbbra is fenntartani, mert a meg- és újjáalakult pártok számára is módot kellett adni az országos nagypolitikában „egyenlő eséllyel” való részvételre. - Az IFB-t éppen a sajtó (illetve a tájékoztatás) pártatlansága fölötti őrködésre tervezték. Ennek „sorsáról” annyit, hogy az ülést követően a munkabizottság által megbízott szakértői albizottság megtárgyalta az Ideiglenes Felügyelő Bizottság kérdését. Ekkor az EKA eredeti javaslata alapján elkészítették az IFB-re vonatkozó tervezetet, amelyet a munkabizottság 1989. július 25-i ülésére nyújtottak be, s ezt követően tárgyalta az 1/5. bizottság 1989. augusztus 8-i ülése is. 293 A MÚOSZ elnökségének nyilatkozata. Népszabadság, 1989. augusztus 10. - Erre hivatkozik a jegyzőkönyvhöz fűzött 3. sz. jegyzet. 260
