Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról... b) Az idézett szép és ünnepélyes preambulum szerint „az egyházak a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői”. A miniszteri zárszót idézve: „a törvény visszaállítja az egyházak történelmi becsületét.”264 A törvénnyel az egyházak rehabilitálása történt meg, alkotmányjogi értelemben. Kétségtelen tény, hogy a volt egyházi vagyon sorsáról, a jóvátételről, a kártalanításról nem ez a törvény döntött, bár a parlamenti vitában felmerült ilyen javaslat.265 c) A törvény az alkotmány és a nemzetközi egyezmények alapján egy alkotmányos alapjog, a gondolat, a lelkiismereti és a vallásszabadság magas védelmi szintjét építette ki. d) Jogi garanciákkal szabaddá tette az egyházalapítást (például bírósági nyilvántartásba vétel hatvan napon belül, nincs ügyészi törvényességi felügyelet stb.) Megteremtette az egyházak jogi személyiségét, helyreállította intézményalapítási jogkörüket. e) Lebontotta a pártállami korlátokat (például állami hozzájárulás, eskü), kimondta az állam ideológiai semlegességét. Kibontotta a szétválasztás alkotmányos alapelvét, eszerint az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre (16. §). f) Rögzítette a felekezeti egyenjogúság elvét; az egyházakat azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. Mindezek alapján jogtörténetileg rendszerváltó típusú törvénynek tekinthetjük-e a sajátos történelmi pillanatban, az utolsó rendi Országgyűlés által megalkotott alkotmányerejű törvényt? Talán nem túlzás az az alkotmányjogászi válasz, amely a törvényt európai mércével mérve is jogállami jogalkotásnak tartja. A realitáshoz persze hozzátartozott az is, amit az egyik képviselő így fogalmazott meg: „Elvadított, megfélemlített emberek, kifosztott, legyengült egyházak kapják vissza elemi jogukat a közös gondolkodásra, a lelkek építésére, szolgálatára.”266 A nem átmenetinek szánt törvény - alkotmányerejűségének is köszönhetően - sokáig példája az érintetlen jogalkotásoknak, holott módosítására számos 264 ON, 6122. o. 265 Szentágothai János felszólalása, ON, 6104. o. 266 Vona Ferenc felszólalása, ON, 6099-6100. o. 237
