Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai

Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... 5. / Dr. Halász József tanszékvezető egyetemi tanár /Politikai Főiskola, az Állam és Jogtudományi Intézet igazgatója/: „A felekezeti egyenjogúság”. 6. / Dr. Takács Imre egyetemi tanár /ELTE Államjogi Tanszék, a Jogi Továbbképző Intézet igazgatója/: „A lelkiismereti és vallásszabadság törvényi szabályozásának alapelvei, a szabályozás tárgyköre”. 7. / Dr. Kukorelli István egyetemi docens /ELTE Államjogi Tanszék/: „Az egyházügyi igazgatás”. 8. / Dr. Földesi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, dékán /ELTE Filo­zófiai Tanszék/: „A lelkiismereti szabadság, valamint a vallásszabadság fogalmi köre és jogi megközelítése”. 9. / Dr. Szentpéteri István egyetemi tanár /JATE Szociológiai Intézet igaz­gatója/: „Az állam szerepe az egyházi tisztségek betöltésével kapcsolatosan”. 10. / Dr. Gecse Gusztáv MTA Filozófiai Intézet Valláselméleti Osztály vezetője: „Felekezetek, szekták, egyéb vallási közösségek differenciálási kri­tériumai”. 11. / Dr. Száméi Lajos tanszékvezető egyetemi tanár /JPTE Államigaz­gatási Tanszék/: „Felekezetek, szekták, egyéb vallási közösségek jogi elisme­rése. Az egyházakra és a vallásos egyesületekre vonatkozó jogi szabályozás problémái”. 12. / Dobos László HNF OT Titkársági Iroda vezetője: „Az állam és az egyházak közötti együttműködés perspektívái, figyelemmel a történelmi tapasztalatokra”. A tudományos írások felhasználásával készültek el az első irányelvek, majd tervezetek. Az egyik első irányelv preambuluma szerint a gyorsított munkát a következő indokolta: „A lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlá­sának jogát, az átfogó és részletes törvényi szabályozást, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok nem biztosítják. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a jogalko­tásról szóló 1987. évi XI. tv. egyaránt előírják, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit továbbá e jogok gyakorlásának feltételeit, korlátáit és érvényre juttatásuk eljárási szabályait törvényben kell megállapítani. Mindezek alapján indokolt, hogy az Országgyűlés a lelkiismereti sza­badság és a vallás szabad gyakorlásának jogáról átfogó, egységes törvényt alkosson, és szükség szerint módosítsa a kapcsolódó törvényeket.” 233 233 MÓL, XIX-A-21-a-27-l/d/1989. 226

Next

/
Thumbnails
Contents