Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... A Harmadik Oldal képviselői egyetértettek az MSZMP által kifejtett, korlátozást célzó javaslattal, és kiegészítik azzal, hogy a tiltás a munkahelyekre is terjedjen ki. Indokolásképpen előadják, hogy a munkahelyeken meglévő munkajogi függőségi viszony véleményük szerint nem kívánt módon befolyásolhatná az aláírások adásának szabad elhatározását. 9. Az EKA változatlanul fenntartja azon igényét, hogy a lakóhelyen kívül - tehát igazolással történő - szavazás a személyi igazolvány különleges rovatába nyerjen bejegyzést. Az MSZMP és a Harmadik Oldal küldöttsége ezt a megoldást, mint az állampolgári jogokat sértőt, elveti. Mindezzel együtt, ha az EKA szükségesnek látja, az igazolással történő szavazás további szigorításáról konzultációk folytatását mindkét fél vállalja. 10. A BM képviselője által újjászerkesztett törvényjavaslat 41. §-ával kapcsolatos álláspontját az EKA változatlanul fenntartja, és a Legfelsőbb Bíróság helyett külön Választási Bíróság felállítását javasolja. Az MSZMP és a Harmadik Oldal az eredeti javaslat mellett voksolt. Az 1/3. számú munkabizottság konszenzusra jutott a választási törvénynek az eljárási szabályaiban. Mellékelten bemutatjuk a közös egyetértéssel kialakított törvényszöveget. Az egyes §-okhoz fűzött megjegyzések alapján a vitás kérdésekben a munka tovább folytatódik.” Tény, hogy a nyitva maradt kérdések a választási rendszer legfontosabb, leginkább „hatalomérzékeny” intézményei voltak. A kerekasztal résztvevői, a közölt dokumentumból látható, hogy augusztusra konszenzusra jutottak abban, hogy az átmeneti politikai viszonyok között kétszavazatos (egyéni választókerületi és listás, a töredékszavazatokat mindkét helyről visszaszámláló), úgynevezett vegyes választókerületi rendszerre van szükség. Érdemes visszapillantani egy hónappal a közölt dokumentum előtti időkre. Értelemszerűen a pártok a számukra előnyösnek vélt megoldásokat preferálták. A MSZMP kezdetben az egyszavazatos-kétfordulós egyéni választókerületi rendszert támogatta (300 fő egyéni választókerületben, 50 fő az országos listán). Nem volt egységes az EKA sem, az SZDSZ több szakértője szimpatizált a tisztán egyéni választókerületi rendszerrel, míg a hagyományos pártok (Kereszténydemokrata Néppárt, Kisgazdapárt, Magyar Néppárt) a tiszta listás megoldást tartották egyedül üdvözítőnek. Az EKA július 25-i ülésén egységesítette javaslatát, eszerint a választópolgárok egyénekre, illetve a pártok listáira leadott szavazatai egyenlő értékűek 208
