Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte új helyzetet teremtett a törvény megalkotásában, az EKA végig egységesen kívánt tárgyalni a választójogi törvényről annak ellenére, hogy a létrehozó nyolc szervezetnek más és más elképzelése volt a jövő választási rendszeréről. 2. A választójogi törvény sorsa a Nemzeti Kerékasztalon A NEKA tárgyalásainak fő célja a békés átmenet legfontosabb szabályainak megalkotása volt. Ezek köréből is kiemelkedik a választójogi törvény. Nem véletlen, hogy a kerekasztal-megállapodás alapelvei között az első helyen szerepel: a hatalom alapja a népfelség. A közakaratnak előzetes megkötöttség nélküli, szabad választásokon kell megnyilvánulnia, amelyek eredményei mindenkit köteleznek.202 A kerekasztal-megállapodás egyik lényeges pontja volt, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Időközben a kormányzat nyilvánosságra hozta és az országgyűlés júniusi ülésszakára kívánta beterjeszteni többek között a politikai pártokról és a választójogról szóló törvényjavaslatokat. Az országgyűlési képviselők választásáról (valamint a köztársasági elnök és alelnök választásáról, a helyi tanácstagok választásáról) szóló törvény- tervezeteket a június 5-i lapokban hozták nyilvánosságra.203 E tervezetek már a többpártrendszerre készültek, egy- és többmandátumos választókerületeket irányoztak elő, a jelölést a pártokra és a választópolgárokra bízták. A kerekasztal-megállapodás értelmében a kormány nem terjesztette elő a törvényjavaslatokat, így a választójogi törvényt sem. E döntés nagy vitákat váltott ki a kormányzatban, az országgyűlésben és a társadalomban egyaránt. Sokan az országgyűlés szuverenitásának csorbítását látták benne. Hivatkoztak olyan történelmi példákra, amikor őseink bölcsebbek voltak, így pl. 1848-ban a polgári átalakulás alapjait megteremtő áprilisi törvényeket még a feudális rendi országgyűlés alkotta meg.204 Bár a felek vitaalapként elfogadták a BM állandóan csiszolódó tervezetét, a napirendről való levételt követően a választójogi törvény fazonját a politikai 202 Megállapodás az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről, lásd Richter Anna: Ellenzéki Kerekasztal. Budapest, 1990. Ötlet Kft. 294-300. p. 203 A tervezetet közli a Magyar Nemzet 1989. június 5-i száma. 204 Kilényi Géza: Választójog. Magyar Nemzet, 1989. július 14. 204
