Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... mert immáron társadalmi méretű egyetértés alakult ki a népszavazás és a népi kezdeményezés tényleges bevezetésének elodázhatatlanságáról.” A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat nagy nyilvánosságot kapott és érdemi viták forrása volt. Érdemes összevetni a 37 §-ból álló javaslat szövegét a későbbi törvényszöveggel, jelentős a hasonlatosság. Segítette a törvényjavaslat társadalmi vitáját, hogy több ponton alternatívát kínált fel: például a csengőszámokat illetően, 100000 vagy 150000 választópolgár kezdeményezzen-e. A közzétett javaslatban már szerepelt a bős-nagymarosi klauzula és az alkotmány népszavazás útján történő megerősítése is. A társadalmi vitát és visszajelzéseket is figyelembe véve az „utolsó rendi országgyűlés” 1989. június 1-jén, gyorshajtásban, lényegében vita és képviselői hozzászólások nélkül fogadta el a törvényt. Ennek magyarázata lehet a főbb kérdésekben kialakulni látszó konszenzus is. 2. A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása. A törvény főbb jellemzői A törvényjavaslat előadója Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter volt, előadói beszédéből idézek: „Az első kérdés, amelyre válaszolnom kell: mi a törvény- javaslat célja? A cél: életre kelteni a közvetlen demokráciának egyik jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság kiépítésének útján haladva újra kell gondolni és természetesen szabályozni az állam és az állampolgár viszonyrend- szerét, biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állam polgárát valóban polgárrá kell tenni, a hatalom gyakorlásában résztvevő, az állami döntéseket befolyásolni tudó polgárrá... Emellett - mint ez köztudott - közrehat, közvetlen politikai tényező is. Éspedig a bős-nagymarosi beruházás körüli szenvedélyesen felcsapó politikai vita, amelynek kapcsán felmerült a népszavazás igénye... Ezért született meg e javaslat 37. § (2) bekezdése, aminek nem jogi indoka van. A kormány az ügy politikai jelentősége miatt mindenképpen nyitva akarta hagyni Bős-Nagymaros kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét, és ezért választotta ezt a kompromisszumos megoldást. Ugyanakkor a törvényjavaslat eme szakaszához fűzött indoklásban azt is világossá 190
