Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... f) 1972:1. tv. - „az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköz- társaság Alkotmányának egységes szövegéről”- deklarálta az állami és szövetkezeti tulajdon egyenjogúságát (ez a módosítás az „új gazdasági mechanizmus” bevezetésének következtében vált szükségessé);- az Országgyűlés „hadüzenet” helyett „hadiállapot bekövetkezésének megállapításáról dönt” (jelezvén, hogy Magyarországnak békések a szándékai, nem üzen hadat);- bővült a NET hatásköre: 30. § (1) j) „gyakorolja a kegyelmezési jogot”; alkotmányossági ellenőrzési-felügyeleti jogai vannak [30. § (2) „Az Elnöki Tanács őrködik az Alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az Alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat”; 30. § (3) „Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött: a) kitűzi a tanácsok általános választását, b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről, c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti”]; [31. § (1) „Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre. (2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki”];- az alapvető jogok ettől kezdve az „állampolgárokat” illették meg, de még nem volt teljes, és a garanciák is hiányoztak [54. § (2) „A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”]. g) 1975:1. tv. - az Országgyűlés és a tanácsok ciklusát az addigi 4 évről 5 évre hosszabbította meg (hogy igazodjon az ötéves tervek időtartamához), valamint azt is kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az Országgyűlés az első ülésén a következő Országgyűlés első üléséig terjedő időszakra választja. h) 1983:11. tv. - lényegében két területet érint. Egyrészt létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot, másrészt rendelkezik a járások megszüntetésével kapcsolatos helyzetről, a következőképpen: 18
