Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”... Az egyesülési jogról szóló törvény parlamenti vitájában a progresszív képviselők sürgették a pártalapítás szabadságának kimondását, az egypártrend- szer megszüntetését. Az MSZMP szónokai a szocialista pluralizmus mellett érveltek.168 Az egyesülési törvény ezért még részletesen nem szabályozta a pártkérdést, hanem azt külön törvényre bízta. Az MSZMP 1989 februárjában már tudomásul vette a többpártrendszert. A gyülekezési törvényjavaslat szövegébe a jogi bizottság ülése csempészett be egy közterületi korlátot, a Kossuth teret, amely széles körű, élénk vitát váltott ki a Tisztelt Házon kívül és azon belül. Az ellenzők egyértelmű álláspontja volt, hogy a gyülekezési jognak közterületi korlátja nem lehet. Erre nézve a Magyar Nemzetben közölt korabeli álláspontom a következő volt: „A Kossuth Lajos téren tilos... Lehetséges-e az új törvény módosítása? Alig egy hónapja fogadta el az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt. Furcsának hatnak tehát azok a vélemények, amelyek most a törvény módosítását kérik. Egy olyan törvényét, amely összességében európai mércével mérve is megállja a helyét és azt elfogadásakor a parlament sem nagyon vitatta, s a társadalom is jó szívvel fogadta. Indokolt és megalapozott-e a módosítási kérelem, amit több független és demokratikus szervezet juttatott el az országgyűlési elnökéhez? Úgy vélem politikailag és jogilag egyaránt igen, és ez egyáltalán nem sérti a törvény egészének stabilitását. A módosítási kérelem a törvény egyetlen paragrafusára, a 4. §-ra irányul, miszerint: »Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos«. Legelőször is, miért indokolt a felvetés? Azért, mert az idézett paragrafus a kertek alatt lopakodott be a törvénybe, ebben a formájában nem volt megméretve a társadalmi vitán, így nem is lehetett konszenzust kialakítani a kérdésben. A negyedik szakasz a döntéshozatal vége felé a jogi bizottság vitái során a bizottság javaslatára szinte észrevétlenül került a törvénybe. A társadalmi vitára bocsátott eredeti tervezetben volt egy hasonló rendelkezés (15. §), amely a helyi tanácsoknak széles mérlegelési jogot adott. A helyi tanácsok rendeletileg korlátozhatták volna egyes közterületeken a gyülekezés szabadságát. Ezt a lehetőséget a társadalmi vita egyértelműen elvetette 168 Lásd például Púja Frigyes és Berecz János hozzászólását. ON. 3119. és 3136. o. 179
