Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... r- 2 Az új törvényeknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az Alkotmány és az érvényes nemzetközi egyezségokmányok tartalmához képest ne jelentsenek visszalépést, hanem hathatósan szolgálják a jogállamiság mind teljesebb megvalósitását. A társadalmi véleményekre alapozva helytelenítjük a gyülekezések eló'zetes betiltásának megengedését és valljuk, hogy a társadalmi egyesülések nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapitói a törvényben előirt feltételeknek eleget tettek. Az állami beavatkozás mértékét nem lehet bizonytalan jogfogalmakkal megadni. Az egyezségokmányokban az olyan általános fogalmak mellett mint az allam biztonsága, a közbiztonság, a közrend, szerepel egy nem elhanyagolható kitétel, miszerint ezek a viszonylatok egy demokratikus társadalomban jelentik a jogok korlátját. Hangsúlyozni kívánjuk állásfoglalásunkban azt is, hogy a közvélemény, mely józan és a társadalmi rendezettség talaján áll, nem vitatta a jogsértő magatartások utólagos állami szankcionálásának elvét, igy a gyülekezés állam általi feloszlatását. Nem vitatták az egyesülések állam általi elismerésének szükségességét sem, a legálissá válás az elismerés közmegegyezésre törekvő intézményesítése utján történhet meg. Nem mindegy éppen ezért, hogy milyen állami szervtipusok, hogy tehetik ezt meg. Egyetértünk azzal a megoldással, hogy a törvénytervezetek szakítani kívánnak az évtizedekig uralkodó államigazgatásközpontúsággal. Az azonban megegyezés kérdése, hogy a különböző társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyelet mely állami szervek feladata legyen oly módon, hogy a hozott határozat bírói úton megtámadható legyen. A Hazafias Népfront a közvéleménnyel összhangban a bíróságok általános hatáskörének kimondását tartja kívánatosnak. A törvényesség, mint egyetemes társadalmi érdek, a bíróságokon keresztül lehet értékadó mérce a társadalmi mozgások irányában. Kezdeményezzük, hogy az ezért felelős szervek tegyék alkalmassá a bíróságokat ezeknek a kiemelkedően fontos feladatoknak az ellátására . Kedvező visszhangot váltott ki, hogy a törvénytervezetek az alapjogok korszerű alkotmányhoz hű fogalmából indultak ki, a gyülekezési jogot a peti- ciós joggal összhangban szabályozzák, az egyesülési jog nem szorítkozik kizárólag az egyesületi tipusu társadalmi szervezetek létrehozására. Kérdésként vetődött fel, lehet-e, célszerű-e az összes társadalmi szervezet és az állam közötti kapcsolatot egy jogszabályban szabályozni. Álláspontunk szerinte szervezetek megalakítását, helyes ha egyazon törvény szabályozza. Az más jogszabályok feladata lehet, hogy az egységes törvény alapján megalakult társadalmi szervezeteket - tevékenységük során - milyen kapcsolat fűzi az államhoz. 176
