Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... és nem is kíván a pártokról rendelkezni. Ez az álláspont a társadalmi fejlődés távlati szempontjából erősen vitatható. Számtalan helyen elhangzott, az MSZMP kivétele a törvény hatálya alól a tényhelyzet alapján ugyan indokolható, ám ez ne jelentse az, hogy az MSZMP a civil szféra egyik meghatározó része legyen, és ne közhatalmi szervként funkcionáljon. Ha ugyanis az utóbbit teszi, akkor azonosítja magát a civil szférával. A törvénytervezet határozott törekvése, hogy a társadalmi szervezetek hatósági jogköröket nem gyakorolhatnak, állami feladatokat nem vehetnek át. Elfogadható kompromisszumnak ítélték a társadalmi vitán azt, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és már működő társadalmi szervezetekre. Nem világos viszont az, hogy miképpen kell majd alkalmazni a törvényt például a szakszervezetekre, a Hazafias Népfrontra, a KISZ-re és további már létező társadalmi szervezetekre, hiszen a törvény a jövő társadalmi mozgásaira vonatkozik. Van-e visszamenő hatálya a törvénynek a már létező társadalmi szervezetekre? (A KISZ-nek például kell-e nyilvántartásba vételét kérnie?) A törvénytervezet nagy teret szentel a társadalmi szervezetek belső demokráciájának. A képviseleti szervekről, az ügyintéző szervekről, a tagok jogairól és kötelezettségeiről szóló normákat az egyes társadalmi szervek nézőpontjából érte ugyan kritika, de általános a helyeslés, hogy ezek a szabályok ke- retjellegüek. A törvény tág teret ad az önrendelkezésre, a belső szabályozásra. Helyeslést váltott ki a társadalmi szervek gazdálkodásáról szóló alternatívák közül a szabadabb gazdálkodást, a vállalkozást ösztönző elképzelés is. A társadalmi szervezeteket nem lehet csak az állam által eltartott költségvetési szervként elképzelni. A viták tapasztalatait most politikai testületek összegezik. A decemberi parlamenti ülésszakon, amikor mindez terítékre kerül, a képviselők remélhetőleg átvilágított és a közvélemény által felerősített alternatívák ismeretében dönthetnek. Jó esély van arra, hogy konszenzusos törvény születik.”166 166 A gépírásos „előadói beszéd” 1988. októbere első napjaiban készült, a társadalmi vitában beérkezett írásos dokumentumok és a mintegy 20-30 személyes vitafórum élménye, feljegyzései alapján Bajától Sárvárig, Szegedtől Győrig. 174
