Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény valamint a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való jog valamelyikével nem élhetnek, illetve azokat nem érvényesíthetik. Mint ilyen, éppen fontossága miatt nyert alkotmányos kiemelést. Alkotmányunk 8. § (2) bekezdése szerint alapvető jog lényeges tartalma törvényi korlátozásnak nem vethető alá. A sztrájkjog vonatkozásában az adott esetben nem a jog tartalmának, hanem a sztrájkra jogosultak személyi körének korlátozásáról van szó, és pedig az igazságszolgáltatási szerveknél. Alapvető jogelv, miszerint mindenki úgy és olyan mértékben gyakorolhatja saját jogait, hogy ennek során mások jogait ne sértse. Minden egyes alapvető jog gyakorlásának korlátját mások alapvető jogai képezik. Ami az igazságszolgáltatás tagjainak sztrájkjogát illeti, Alkotmányunk 70/K. §-a szerint „Az alapvető jogok megsértése esetén keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.” Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint „A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat vagy valamely polgári perben jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.” Az igazságszolgáltatás tagjainak sztrájkja mások alapvető jogainak érvényesítését veszélyeztetné, súlyosabb esetben ténylegesen megakadályozná. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs ellentét a sztrájktörvény 3. § (2) bekezdése és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 8. cikkének 2. bekezdése között, amelynek ez a hivatalos magyar fordítása: „E cikk nem akadályozza, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség, valamint az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását törvényes korlátozásnak vessék alá.” Az 1976. évi 9. tvr. szövege azonban az Egyezségokmány angol, illetve francia szövegének eredeti tartalmát nem híven tükrözi. Az ott használt „Member of the administration of State”, illetve „Les members de la fonction publique” kifejezések tágabb kört jelölnek annál, mint amilyet a magyar nyelvben használt „államigazgatás tagjai” kifejezés, mivel az államigazgatás tagjainak fogalmi körébe általában nem vonják be az igazságszolgáltatás tagjait, az „administration of State”, illetve a „fonction publique” - azaz közszolgálat - körébe viszont a közfeladatokat ellátó személyek teljes körét igen. A hivatkozott Egyezségokmány 31. cikkének 2. bekezdése szerint annak angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege hiteles, tehát ebben az esetben mindenképpen a hiteles szövegek valamelyikét kell az Egyezségokmány értelmezésénél irányadónak tekinteni. Ezért az 1989. évi 159
