Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Erre igen sajátos ellenérv hangzott el: ha a természetben valamiért kár keletkezik - mert esik a hó és nem tudnak az emberek bemenni dolgozni nyilvánvalóan valamennyien viseljük a kárát. Ugyanez a helyzet a különféle üzemi balesetekkel, ahol nem tudjuk, hogy a kárt ki okozta, és a kárfelelősség különben sem terhelhető rá. Ilyen a sztrájk is, melynek a konzekvenciáit nagyon nagy baj lenne a dolgozókra hárítani, és pláne a szakszervezetre. A sztrájkot a dolgozók gyakorolják, ők nem mennek be dolgozni és nem a szakszervezet. Ha ebből kár keletkezik, ez a dolgozók és nem a szakszervezetek mulasztása miatt áll elő. A felelősség szigorítása korlátozó jellegű lenne, míg a felelősség enyhítése vagy kizárása igen komoly diszfunkciókhoz vezetne. Arra ösztönözné ugyanis a munkáltatókat, hogy maguk kezdeményezzenek sztrájkot a felelősség alóli mentesüléshez és nem kell bizonyítani, hogy ez milyen beláthatatlan következményekkel járna. Egy ilyen megoldás már valóban sztrájkgerjesztő és - bizonyos külföldi tapasztalatok alapján állítható piacellenes is lenne. Oda vezetne, hogy akár jogellenes sztrájk kezdeményezésével is a munkáltató mentesülne az ettől teljesen függetlenül is fennálló felelőssége alól. Bizonyos nemzetközi szerződési feltételek lehetővé teszik, hogy a szerződő felek a megállapodásukban úgynevezett elháríthatatlan oknak minősítsék a sztrájkot, ami adott esetben a sztrájkkal érintett munkáltatók felelősség alóli mentesüléséhez vezethet. A kérdés megoldása tehát nem a sztrájktörvényre tartozik, hanem a feleknek a szerződésben van lehetőségük a rendezésére.149 Egyébként az anyagi felelősség kérdését a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt) egyértelműen rendezi: 57. § (1) A dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. (2) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés a dolgozó havi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A Minisztertanács a károkozás, illetőleg a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, a károkozás társadalmi veszélyességére, valamint a dolgozó beosztására tekintettel a kártérítés mértékét magasabb összegben is megállapíthatja. (3) Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. 149 Lásd Ogy-vita. 156
