Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény A parlamenti vita során hangzott el, hogy másfél-két évvel korábban vetődött föl a szakszervezeti vezetők részéről, hogy szükséges lenne megteremteni a sztrájkjog gyakorlati alkalmazhatóságát lehetővé tevő feltételeket. A szakszervezet'47 abból indult ki, hogy a sztrájkjog szabályozása ne önálló törvényben történjen, hanem része legyen a szakszervezeti törvénynek. A szakszervezeti törvény egész logikája arra épült volna, hogy sztrájkot a legvégső eszköznek tekintik, és a szakszervezeti jogokat mintegy az alá építve, a megfelelő érdekegyeztetési mechanizmusokkal, jogkörökkel „visszaszámolva” végzik el a szabályozást. - A szakszervezet tehát abszolút sztrájkmonopóliumot akart magának, azaz arra törekedett, hogy rajta kívül más ne legyen jogosult sztrájk kezdeményezésére és szervezésére. Ezt a felfogást, valamint a szakszervezeten kívül egyéb érdekképviseleti szervek kizárását a kezdeményezésből azzal igyekezett alátámasztani, hogy ha a sztrájk a munkavállalók alapvető joga, akkor valójában a munkavállalókhoz kötődően a munkavállalók érdekképviseleti szervezetét, a szakszervezeteket illeti meg kizárólagosan ez a jog, valamint nem is lenne helyes mást „becsatolni egy alapvetően munkavállalói, munkaadói konfliktusokat idéző kategóriába”. A szakszervezet lassan, vontatottan végezte a törvény tervezetének előkészítését, a kormány azonban sürgetőbbnek érezte a sztrájkjog szabályozását, ezért úgy döntött, hogy nem a szakszervezeti törvény keretei között, hanem a Munka Törvénykönyve módosításával összekötve, annak részeként kívánta elvégeztetni a szabályozást. - Ezt viszont a szakszervezetek nem fogadták el, ami azzal a kompromisszummal járt, hogy a huzavona miatt késett a sztrájk- törvény beterjesztése,147 148 önálló sztrájktörvény készült, valamint a szakszervezet kénytelen volt lemondani a sztrájkmonopólium megszerzésére irányuló törekvéseiről. 5.2.3. - Ugyancsak a parlamenti vitában hangzott el az, hogy törvényjavaslatban szereplő kifejezés: „a szolgáltatás még elégséges teljesítése” helyett szórendcserével „a még elégséges szolgáltatás teljesítése” szerepeljen... - A 147 Az egyszerűség kedvéért említjük a „szakszervezetet”, mert a törvénytervezet előkészítésében nem csupán a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége, hanem sok más, köztük az alternatív szervezetek is részt vettek. 148 Eredetileg ezt is az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokkal együtt kívánták az Országgyűlés elé terjeszteni, hogy együtt tárgyalhassák 1989. január elején. 153
