Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény A lényeg tehát, hogy a polgár legyen védett az állammal szemben, más szavakkal: legyenek jogai az állammal szemben. A francia Deklaráció előírásainak bővebb közlését azért is tartottuk fontosnak, hogy fölhívhassuk a figyelmet: itt az ember jogairól van szó, amik azért illetnek meg valakit, mert embernek születik. A francia Deklarációban fölfedezhetők a felvilágosodás természetjogának72 fontosabb elvei: a) természetes, veleszületett joga van minden embernek a szabadsághoz és a tulajdonhoz; b) az ember a jogait tehát nem az államtól kapta, ezért az állam nem is veheti el, nem is korlátozhatja tetszése szerint; c) ezek a jogok akkor érvényesülhetnek, ha az állam nem avatkozik be, távol tartja magát e jogok területétől. - Ez az időszak tehát az „emberi jogok” korszaka: a minden embert megillető jogoké, ahol az állam „nemtevésre”, („tűrésre”) kötelezett. Megjelent tehát a jogok első generációja, a (személyi/ségi és politikai) szabadságjogok nemzedéke, amelybe - a francia Deklarációban is megjelenteket kiegészítve, ma - az élethez és emberi méltósághoz való jogot; a személyes szabadságot és mozgásszabadságot; a megfelelő vagy tisztességes eljáráshoz való jogot; a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez és a magántitok védelméhez való jogot, a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jogot; a lelkiismereti és vallásszabadságot; a véleménynyilvánítás szabadságát; a sajtószabadságot; az egyesülési jogot; a gyülekezési jogot; a közérdekű információhoz való jogot; a közügyekben való részvétel és a közhivatal viselésének jogát, valamint a kérelmezési és panaszjogot soroljuk.73 Ami e jogok garanciáit, érvényesülésük biztosítékait illeti, ekkor még „elegendők” az ún. „jogi biztosítékok”, azaz csupán jogszabályok (elsősorban az alkotmány és más törvények) határozzák meg (írják körül) e jogokat és tiltsanak el másokat attól, hogy zavarják azokat, akik e jogaikkal élni 72 Főbb képviselői: Hugo Grotius (1583-1645), Thomas Hobbes (1588-1679), John Locke (1632-1704), Montesquieu, Charles-Louis de Secondat (1689-1755) és Jean-Jacques Rousseau (1712-1778). - Itt jegyezzük meg, hogy e fogalmak (természetjog, jogpozitivizmus stb.) tudományos alapossággal történő részletes elemzését ezúttal mellőzzük; jellemzőit csak annyiban ismertetjük, amennyire a szóban forgó téma megértéséhez mindenképpen szükséges. 73 A felsoroláshoz Sári János - Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. 4., átdolgozott kiadását (Osiris Kiadó, Budapest, 2008.) vettük alapul. 103
