Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Paczolay Péter: Előszó
Előszó Előszó Az ókortól, de legalábbis Platón Törvények című munkája óta tudjuk, hogy milyen felelősségteljes feladat az állam építése, és az ehhez szükséges törvények megalkotása. A politikai és a jogfilozófiát folyamatosan foglalkoztatta a politikai változások és azokat formába öntő jogalkotás kölcsönhatása. Ilyen általánosságban is fontos tanulságokat hordoz a törvényhozás történetének minden szakasza. De vannak korszakok, amelyek különösen érdemesek figyelmünkre. Könnyen belátható, hogy - a mi életünkben - 1989-1990 magyarországi jogalkotása ilyen kiemelten izgalmas időszak. Azért is, de nemcsak azért, mert a jelenlegi magyar politikai és jogrendszer alapjait rakták le ekkor. A már önálló tudományterületnek tekintett „tran- zitológia”, a politikai átmenetek kutatása sok példát vonultat fel az autoriter vagy diktatórikus rendszerekből a demokratikus jogállamba való átmenetre. Csak az európai történelemnél maradva, ide tartozik a II. világháború utáni német vagy olasz demokratizálódás, majd a spanyol és portugál változások, végül a kilencvenes évek elején a szovjet rendszer lebontása. Huntington kifejezésével élve, „a demokratizálódás harmadik hullámának” része volt a magyar átmenet. A magyar reformok célja az én olvasatomban az országra kényszerített szovjet politikai modell helyett az európai értékek átvétele volt. Ez egyszerre jelentette az európai közös alkotmányos örökség átvételét, a demokrácia, azaz a népuralom helyreállítását, és a jogállami keretek megalkotását. Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy az európaiság, a demokrácia és a jogállam együttes érvényesülése volt a cél, nem ezen értékek egymás elleni kijátszása. Az Alkotmánybíróság 1992-ben joggal jellemezte a magyar átmenetet a „jogállami forradalom” paradoxonával, hiszen a testület abból indult ki, hogy a jog számára a rendszerváltás nem jelenthet mást, mint hogy az egész jogrendszert a jogállami alkotmánnyal kell összhangba hozni, illetve összhangban tartani. A legalitás és a jogfolytonosság tiszteletben tartása mellett született egy alapvetően másik politikai és jogi valóság. Az átmenet során izgalmas összjáték alakult ki a politikai erjedés és a jogi keretek törvényhozási megformálása között, egyebek mellett tanulságos egyeztetési fórumok keretében. Ennek az izgalmas - és ismétlem, máig meghatározó - folyamatnak az alkotmányos és alapjogi vetületét, pontosabban annak jogi dokumentumait mutatja be a jelen kötet. Tanulmányozása meggyőzően igazolja, hogy az azóta 9
