Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
I. A Százak Tanácsa létrehozása, története
Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ Amikor Csoóri Sándor 2007 tavaszán meghirdette az ország szellemi, lelki megújulását célul kitűző Márciusi Chartát, néhány nap múlva a Százak Tanácsa összejövetelén elfogadtuk Csoóri helyzetelemzését s közfelkiáltással állt mindenki a megújulási mozgalom mögé. Én személyesen is megtiszteltetésnek tartottam, hogy nyolc vidéki és fővárosi rendezvényen lehettem moderátorként társa a Charta előadóinak, szóvivője a Charta mögé fölsorakozó sokszáz magyar értelmiséginek. Természetesnek tartottam, hogy a már beteg Csoóri Sándor egyik utolsó kívánságaként megfogalmazott, az értelmiség felelősségét kinyi lvánitó felhívást is nyilatkozatunkkal támogassuk. „Örömmel csatlakozunk a Százak Tanácsa tagjai: CSOÓRI SÁNDOR, POZSGAY IMRE és NIKHÁZY GÁBOR által meghirdetett ÉRTELMISÉGIEK A VIDÉKÉRT mozgalomhoz. 1996 évi alapításunk óta számtalan állás- foglalásunk, ajánlásunk született a magyar föld és népe megmentése érdekében, elnéptelenedő falvaink védelmében. Továbbra is dolgozni kívánunk ezért, s a szakszerű és becsületes munkában mindig támogatni fogjuk a döntéshozókat. Budapest, 2015. június 5. Tagjaink és tanácskozásainkra meghívott barátaink nevében: Albert Gábor, Andrásfalvy Bertalan és Szíjártó István a Százak Tanácsa ülésvezető elnökei.” Sajnálatos, hogy Csoóri és Pozsgay halálával ez a nagyralátó terv is elenyészett, de nem rázhatjuk le a vállunkról az elesettekért érzett értelmiségi felelősségünket. A Százak Tanácsa országjáró találkozóin Csoóri Sándor halála után mindig egy-egy végezni valóinkra figyelmeztető gondolatával kezdtük beszélgetéseinket. FELHÍVÁS A Százak Tanácsa látva a nemzetet végletesen megosztó pártpolitikai háborúságot, miközben nagyra értékeli a Kormány munkájának eredményeit, 36
