Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
VI. Utószó helyett
VI. Utószó helyett VI. UTÓSZÓ HELYETT Javaslataim a következő évek feladataira: Fogadjuk el célkitűzésnek a következő évtizedekre is Bethlen Gábor szavait: „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk! ” És fogadjuk el azt a bizonyosságot, hogy dolgunk van ezen a világon, bizakodva, reményekkel feltöltve átölelhetjük a jövőt, s mindnyájan küzdhetünk „erőnk szerint a legnemesbekért...” szívünkben Arany János figyelmeztetésével: „Légy hű, s bízzál j övödbe, nemzetem. Nem mindig ember, aki sorsot intéz...” Azt gondolom, a Százak Tanácsa a következő években, évtizedekben is vállalhatja azt a szerepet, hogy a bizakodás, a remény csapataként a nemzet lelkierőinek apadása esetén is figyelmezzen a közösség gondjaira, keresse a lehetőséget a java erők kézfogására, tanácsadója legyen döntéshelyzetben levő kormányerőknek, segítője a többség boldogulását segítő intézményeknek, hivataloknak. Ez húsz év vázlatos mérlege. Hogy mit hoz a jövő? Ne áltassuk magunkat barátaim: minden más lesz, mint ahogy mi most elképzeljük - eszményeink látjuk, naponta sérülnek. Az azonban bizonyos, hogy nekünk mindig a reményt kell képviselnünk, miközben valljuk Ciceróval: vigyázzanak a konzulok, hogy a köztársaságot baj ne érje. („Videant consules ne quid respublica detrimenti capiat!”) Fontosnak tartom megbeszélni az emberiség sorsát érintő nagy kérdéseket, s ezek ismeretében egyértelmű, félreérthetetlen jelzéseket adni a legfőbb közjogi méltóságoknak a szükséges teendőkről, megnyerve a tudományos érvek 351
