Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
V. Munkánk visszhangjáról
A kötet tartalma rendkívül sokrétűen, sok szerző tollából - püspök, miniszter, író, múzeumi igazgatók, tanárok, kiállítást rendező - egy kötetben, eddig nem tapasztalható módon, közvetíti azt a Szent István-i képet, melyet az olvasó követendő örökségként magáénak érezhet. Miért éppen Székesfehérvár? „Székesfehérvár Szent István királyra úgy tekint, mint aki magát a királyénak tudja.” - írja Spányi Antal megyéspüspök. „Székesfehérvár a Szent Király városa.” Szent István ugyan nem alapított Székesfehérváron egyházmegyét, de „hivatalt tartott fönn... itt őrizték a koronázási ékszereket, itt tartotta a király a törvénylátó napokat, s ez volt az a hely, ahol az első király az első magyar szent családdal otthon lehetett.” István király példája a keresztény családi életnek, példát mutat, ahogy Gizellával ketten együtt, „egymást erősítve, a léleknek, az imádságnak, a keresztek hordozásának közösségében élték meg a házasságukat.” Székesfehérváron hozta meg 1938. augusztus 18-án az Országgyűlés azt a törvényt (1938. XXIV.), amelynek 1. §-a „Szent István emlékét, a nemzet háláját, hódolatát” törvénybe iktatta, és augusztus 20.-át nemzeti ünneppé nyilvánította. Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából Székesfehérvár 2013- at Szent István Emlékévvé hirdette meg. A jubileumi rendezvénysorozat nyitásaként a „Nemzeti Emlékhely”-et jelölő emlékmű felavatása Székesfehérváron bizonyítja, hogy nemzetünk a Szent István által kijelölt úton, a keresztény, magyar úton kíván haladni. Ki volt Szent István? A magyar történelem meghatározó személyisége gazdag európai és magyar örökséggel rendelkezett. Géza fejedelem és István nagyapja, Taksony fejedelem is kapcsolatot épített a római pápával, és a keresztény kultúrát terjesztették. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum ny. igazgatója tanulságosan mutatja be Bizánc és Róma eltérő egyházpolitikájának egyidejű magyarországi jelenlétét a X. században, majd Géza és István támogató elkötelezettségét a latin kultúra mellett, melynek következménye, hogy „a római kereszténység egyedülisége Magyarországon vitathatatlan.” Gedai István tanulmánya választ ad azokra a kérdésekre is, amelyeket a történetírók a különböző korok ideológiájától netán nem mentesen fogalSzíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 330
