Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 4. Külföldre tekintve
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról tekinthetjük, hogy a magasrangú vezető hazánkban tovább tartózkodott, mint a másik két államban együttvéve. A kapcsolatteremtés lehetséges eszköztára hatalmas. Ebből most csupán egyet emelnék ki. A bizalom erősítése, a tájékozottság folyamatos ébrentartása talán mindennek az alapját jelenti. Ehhez elengedhetetlen egy olyan általános Tájékoztatási és Kulturális Intézet létrehozása Kínában, amilyen már működik szerte a nagyvilágban, így Ázsiában is (India fővárosában, Delhiben). Tudom, hogy ilyet - egyelőre - még egyetlen ország sem szervezett meg Kínában. S miért ne éppen hazánk ne lenne az első? Itt már kiválóan működik egy Konfuciusz Intézet az ELTÉ-n, ott meg létezik a Kínai Nemzetközi Rádió Magyar Osztálya, az egyetlen olyan intézmény a világon, amelynek a munkatársai kivétel nélkül kinaiak (s nem egykori emigránsok, vagy ottélő magyarok leszármazottai, mint máshol), s akad még tucatnyi ide-oda előnyös, egyben bátorító jelenség. Ezekre mind lehet építeni, s kellene is. A kultúra a legelső - és éppen ezért talán a legfontosabb - lépcsőfok a további sokoldalú kapcsolatépítésben: erősíti az egymásközti bizalmat, ismereteket terjeszt, s húzza majd maga után a tudományos, a műszaki, a gazdasági kapcsolatok ezerféle ágát és szálát. Egyik jellegzetes nemzeti betegségünk sokáig az „elkésett reflex” volt: elkésve reagáltunk a legidőszerűbb kihívásokra is. Idáig. (Részlet a Kína- kutató professzor egy 2011-es írásából.) Bárdi László a nyáron megkapta a külföldieknek adható legmagasabb kínai kitüntetést. Kína irányában a magyar kormány meghirdetett „keleti nyitása” után megnövekedtek a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. A lengyel-magyar kapcsolatokkal többször foglalkoztunk. A mi javaslatunkra lett Magyar Örökség az ezeréves lengyel-magyar barátság. A lengyelek és a magyarok - éljenek akár Lengyelországban, akár Magyar- országon, akár harmadik államban - éljenek a világ bármely pontján, tudatában vannak annak, hogy Magyarország és Lengyelország ezer esztendeje tartoznak a római rítust választó keresztény nemzetek és államok közösségéhez. 303
