Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 3. A vidék sorsa, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdései

mtsai, 2000; Pusztai és mtsai, 2003; Gab-Alla és mtsai 2012); máj- és vesekárosodást, szervfejlődési rendellenességeket (Malatesta és mtsai, 2002; Mal- testa és mtsai, 2005; El Shamei és mtsai, 2012); reprodukciós hatásokat (Pusztai és mtsai, 2003, Malatesta es mtsai 2007; Ermakova, 2005; El Shamei és mtsai, 2012); immunrendszeri- és allergén hatásokat (Bucchini és Goldman, 2002; Sanden és mtsai, 2003; Sagstad és mtsai, 2007; El Shamei és mtsai, 2012; Mez- zomo és mtsai, 2013). Különösen veszélyesnek tűnnek azok a génmódosítási módok, amellyel egyes géneket mesterségesen „elhallgattatnak” a növényben. Mivel a genetikai kód univerzális, és nagyon nagy hasonlóság van a fontos gének szekvenciájában a különféle életformák között, fennáll a lehetősége annak, hogy ezek a növényt fogyasztó emberben és állatban is elhallgattathatnak bizonyos géneket. A biotechnológiai ipart ismerve, a nagy költségek miatt kicsi az esélye annak, hogy ezeket a GM-növényeket ilyen szempontból is megvizsgálják.

Tapasztalataink szerint, a bizonytalanságból, a megfelelő kutatások hiányából, az eddig talált és leírt negatív hatásokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jelenleg forgalomban lévő GM-növények, és a belőlük készült élelmiszerek és takarmányok felületes technikával készültek, ezeket nem tesztelték megfelelően és túl korán engedélyezték piacra kerülésüket. Azért, hogy mindez bekövetkezhetett a tudósok, a biotechnológiai vállalatok, a kormányok, a szabályozó- és engedélyező testületek és tanácsadóik egyaránt felelősek.

Már több mint fél évszázada világossá vált, hogy a műtrágyázott talajon vegyszerrel termesztett növényekben kevesebb a vitamin és az ásványi anyag (Dramont Lectures, 1951). Sokan észrevették a nagyüzemi vegyszeres módszerekkel előállított táplálék egészségkárosító hatását és ezt összekapcsolták a civilizációs betegségek megjelenésével. A természetnek okozott kár, a levegő a víz, az élelmiszerlánc elszennyeződése sem maradt észrevétlen. Nagy-Britan- niában a „Zukkermanal Enquery” bizottság véleménye 1960- ban az volt, hogy „míg a mezőgazdaság profitját meg lehet pénzben határozni, addig a környezetben okozott kárt nem.” Mára már nagymennyiségű adat áll rendelkezésre a peszticidek hosszú távú egészségkárosító hatásáról. Ezért indult meg

Szíj ártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________

292